Rob Reiner egy remek filmet adott ki a kezéből, én ugyan nem szoktam túl sok romantikus filmet nézni, de ebben az esetben nem bánom, hogy adtam egy esélyt a mozinak. Egyrészt mutatós IMDB értékeléssel bír (7,5), másrészt főszereplői gyerekek. Tehetséges gyerekek, a rendezővel és stábjával kiegészülve ,Wendelin Van Draanen regényét úgy vitték vászonra, hogy azt egy kellemes, fogyasztható, aranyos, de egyben szomorkás meseként kapja meg a néző.
Bennem a régi Eric Kastner olvasmányok hangulata éledt újra…

Ez a film a leginkább azzal a szóval írható le, hogy: Ambivalens.
Egyrészt furcsa amatőr, művészfilm jelleget ölt, majd a következő pillanatban átvált értelmetlen ostobaságba, majd ebből áttérünk holmi huszadrangú darabolós, hentelős, slasher-be.
Norvégia újabb „gyöngyszeme” egy fércmunka, mintha a rendező (Reinert Kiil) sem tudta volna, hogy pontosan mit akart. Annyi bizonyos, hogy én kitenném rá a 18-cas karikát, nem csak azért mert durva, hanem mert megtekintése, akár még károkat is okozhat.

Elismerem nem túl erős alkotásról van szó, amitől figyelemreméltóvá válik az a témája, amit feldolgoz. Még hozzá elég sajátos módon.
Vincenzo Natali harmadik önálló rendezése híven követi az eddigieket.
Megvalósításában érdekes, lényegesen elrugaszkodottabb, mint a Cypher volt, de megjelenik egy érdekes aspektus, ami az eddigi filmjeiben nem volt rajtakapható. Ez pedig a humor.
Natali alapvetően egy humoros közegbe helyezte a mondanivalóját, ami kétségkívül sajátos hangulatot teremt és döntően elősegíti az egyébként elég hétköznapi mozi jobb megítélését.

A 7-es egy mesebeli szám, több kultúra tulajdonít neki mágikus tulajdonságokat. Ebben az alkotásban is központi szerepet kapott ez a szám. Kerekítettek köré egy olyan történetet, amire akárki felkapja a fejét. Joggal gondolhatja az egyszeri (vagy többszöri) filmnéző, hogy most aztán kifogott egy igazán érdekes alkotást. Az első filmes rendező, Imran Naqvi nem is készíthetett volna rosszabb filmet, illetve az én fantáziámat már meghaladja egy ilyen lehetőség elképzelése.
A menthetetlenül B-kategóriás, angol mozi csupán DVD-re jött ki a tavalyi évben, és megismerhetjük belőle, hogy milyen lenne, ha egyszer csak London 7 millió lakosa nyomtalanul eltűnne, 7 ember kivételével.