filmkritika

A Vaslady (The Iron Lady)

6

Túlzás lenne azt állítani, hogy érdekelt a film. Sosem rajongtam nagyon az életrajzi alkotásokért, mert nem tudhatom mi igaz belőle és mi az, amit az írók átírtak, hogy a filmet eladhassák. Az ok, amiért mégis a megtekintése mellett döntöttem a két Oscar, amit kapott, illetve Margaret Thatcher érdekes és vitaindító személyisége.
Az Egyesült Királyság – azóta is – egyetlen női miniszterelnökének története nem egy tipikus életrajzi alkotás. Nem is sikerült igazán jól.

Hófehér és a Vadász (Snow White and the Huntsman)

4

2012 Hófehérke éve volt. A népszerű mesét kétszer is feldolgozták idén
– de minek? – és a két adaptálás közül ez volt a komolyabb, hollywoodibb verzió. Nagyobb nevek, nagyobb látvány, nagyobb csalódás.
Igaz, hogy a Tükröm, tükröm elég bugyuta egy mozi, de jobban tetszett, mint ez. Hogy miért?

Tükröm, tükröm (Mirror, Mirror)

5

Az idén két Hófehérke adaptációval futhattak össze az óvatlan moziba járók.
Az egyik ez, a másik a Hófehér és a Vadász.
Hollywood ötlettelenségének ékes bizonyítékai e filmek, a sok feldolgozás, reboot, remake, stb. Őszintén megmondom engem teljesen hidegen hagyott mindkét Hófehérke mozi.Mindössze azért szántam rá magam a megnézésükre, mert gondoltam kirakom őket dupla kritikaként.
A Tükröm, tükröm a nem túl sokat rendező Tarsem Singh 2012 projektje.
Rá nem jellemző a kapkodás, de a tavalyi Halhatatlanok után ilyen rövid idővel, új filmmel előrukkolni meglepő. Legalább is tőle.
Ennek köszönhető, hogy olyan kis felületes, butácska mozi lett belőle.

A némafilmes (The artist)

9

Még egy Oscar-jelölt alkotás következik, mégpedig az Oscar-gála legnagyobb sikere. Az öt díjjal kitüntetett filmet Michel Hazanavicius rendezte, aki ezzel, az ismeretlenségből a rivadafénybe lépett. Alkotása merész - a mozikban nem is kedvelték - hiszen a látvány és a green box-érában nyúlt egy rég letűnt módszerhez. A szokatlan ábrázolásmód üdítően hat, de szerencsére a két főszereplő is nagyon villog. A mozi kihagyhatatlan!


Egy Hét Marilynnel (My Week With Marilyn)

6

Azt nem mondhatnám, hogy különösebben kíváncsi voltam erre az alkotásra.
Ellenben nem bántam meg a megtekintést, hiszen ez is egy Oscar-jelölt alkotás, ami ugyan nem kapott egy szobrot sem, mégis érdemes megnézni.
Nem csak a Monroe rajongóknak.
A Colin Clark naplója alapján forgatott mozi - egy hetes intervallumról lévén szó - nem igen lehet több, mint egy pillanatnyi betekintés a színésznő lelkivilágába. De betekintésnek jó!

Amerikai Pite: A Találkozó (American Reunion)

5

A jól ismert szereplők visszatértek, ezúttal egy osztálytalálkozó kedvéért hozták őket össze. A Kalandférgek készítői egy tűrhető folytatást készítettek, ami ugyan kicsit felnőttesebb, de megőrízte a Pite-humor sajátosságait.
Nyilván nem nevezhetjük az év vígjátékának, de egynek még éppen jó.

Az Igazság Ára (The Lincoln Lawyer)

6

Michael Connelly írásai Magyarországon sem ismeretlenek. A sokoldalú író (főleg bűnügyi – thriller vonalon mozog) számos kötet büszke tulajdonosa és hosszú idő után ismét vászonra varázsolták egyik írását. A Mickey Haller – széria névadó karakterének történetét követhetjük nyomon, aki egy igen bonyolult ügybe keveredik, mindezt egy kezdő rendező tálalásában, remek színészekkel kapjuk meg. Ez pedig egy jó bűnügyi-törvényszéki-thrillert eredményez.

A Kilencedik Kapu (The Ninth Gate)

6

Az utóbbi években zaklatott magánéletéről hírhedt, egyébként kiváló rendező, Roman Polanski nem tartozik a termékeny rendezők közé. Filmjei között hosszú évek telnek el, ezen alkotása 1999-es, azóta csak öt filmet rendezett, ezek közül egyik a Szellemíró, illetve tavaly novemberben került a mozikba a Carnage címet viselő alkotása. Ám a kritika témája most ez a hamisítatlanul európai hangulatot árasztó, misztikus thriller.


The Expendables – A Feláldozhatók 2.

6

<!--[if gte mso 9]> 800x600 <![endif]-->

<!--[if gte mso 9]> Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 <![endif]--><!--[if gte mso 9]> <![endif]--><!--[if gte mso 10]> <! /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} --> <!--[endif] -->A mozis nyarat az All Star akciófilm zárta, amiben Stallone maga köré gyűjtötte a legnagyobb akció színészeket. Az első rész igazán nagy durranás volt, már ami az alapötletet illeti, mert ennyi nagy nevet összegereblyézni nem semmi.
Csak sajnos maga a produkció nem sikerült túl jóra.
Akciószinten hozta a manapság kötelezőt, de sokan retro-érzelmek miatt ballagtak el a mozikba, de nem azt kapták. A folytatás, nem lett rosszabb az elsőnél, de ebben is van, ami miatt a nézők keserű szájízzel távozhatnak.


Warrior – A Végső Menet

8

Gavin O’Connor nem rendez túl gyakran, e film előtt 2008-ban dirigált utoljára. Nem is tartozik a nagy nevek közé, de ezzel a filmmel azt hiszem komoly lépést tett előre. Kicsit tartottam ettől az alkotástól, mert azt hittem csak a
The fighter – a harcos sikerét akarja meglovagolni, mivel témájában hasonló a két mozi. Boksz helyett MMA, vagyis ketrecharc mely napjaink egyik kedvelt küzdősportja.
És hogy lehet egy közönséges sportfilmet naggyá tenni?
Bele kell csempészni a hétköznapok drámáit, mindezt kiváló színészekkel és a végeredmény egy remek mozi lesz.