Meg kell védenem magam, pedig nem szándékoztam. Úgy gondoltam, hogy leírok egy értelmezési lehetőséget, ami esetleg azt szolgálhatja, hogy némiképp enyhítsen a fenti kritikán és egy kis fantáziát lásson bele a filmbe, de talán ezt a kedves szerkesztők túlságosan szívükre vették... (abszolút jóindulattal fordulok feléjük és nagyon becsülöm a munkájukat és igenis vannak olyan kritikák, amiket jónak tartok, lehet, hogy azért, mert egyet értek velük :P, de ahol nem egyezik a véleményem, ott igenis szeretnék, amint említettem, nem rácáfolni, csupán enyhíteni a sokszor elég szélsőséges megjegyzéseken, ezzel pedig vagy több kedvet csinálok a filmhez, vagy kevesebbet, de legalább egy másik szempontrendszer szerint is próbálok értékelni és értelmezni...)

Utóbb ráébredtem, hogy abban teljesen igazatok van, hogy nem "férhet bele a keretbe" minden egyes esetben egy filozófiai értelmezés. Én ugyanis egyáltalán nem kritikát, hanem műelemzést erőltettem a nyakatokba és a többi kedves olvasó nyakába. Mondhatnám, hogy szépirodalmi irányba mentem el (szakmai ártalom), bár talán ehhez sem értek nagyon. Ezt a fajta elemzést lehetséges, hogy a "mit gondolt a költő?" kérdés felől közelítettem meg, ezzel igyekezvén megóvni magát a storyt az azt szétszabdaló kritikától. Ennek lehetséges egyik oka, hogy maga a film egy szépirodalmi alkotás feldolgozása, ebből a szempontból tehát igenis helyet kaphat talán kritikai szinten is egy ilyen jellegű értelmezés. Bár már kiderült, hogy a kritika műfajával egyáltalán nem vagyok tisztában, de talán néhány kritikus megengedi magának, hogy egy ilyen feldolgozás esetében az eredeti művet összehasonlítsa, összevesse a filmes storyval. Cáfoljatok rá, ha tévedek!

Lényeg a lényeg: a story maga jó, a mondanivalót véleményem szerint a film igenis nagyon igyekszik híven tükrözni, gondolok itt arra a tematikára, mely Oscar Wildot megihlette. Persze itt is lehet kötözködni, hogy vajon mi ihlette meg a kedves írót és hogyan kell értelmeznünk ezt a művet.

Abban igazatok van, hogy teljesen mindegy, hogy ki, hogyan értelmezi, lát-e mögé valamit vagy sem, szórakoztatja-e vagy sem stb., de talán egy alkotás akkor jár a legközelebb a maga céljához, ha a befogadónak sikerül azt megértenie. Igenis egy film, egy könyv, egy zenemű esetében is okozhat örömet az, ha úgy érezzük, értjük, amit az közölni akar velünk. A saját befogadói sikerünk által lesz egy film sikeres vagy sikertelen. Ekkor tartjuk önmagunkkal azonosnak. Erre mondják másképpen, hogy akkor tetszik egy történet, ha azonosulni tudunk vele. Ha ez megtörténik, akkor a film tetszik, ha nem, akkor nem. Én ezzel a filmmel (ill. magával a storyval) "urambocsá" tudtam azonosulni. :$

"A befogadónak nincs dolga."- Ezt a kijelentést határozottan cáfolnám. A befogadó amikor szórakozik, akkor is dolgozik. Hiszen ahogyan azt írtam is, azáltal lesz számára egy film szórakoztató vagy unalmas, hogy lát -e benne fantáziát. Ez vonatkozhat akár a színészi játékra, akár a technikai újdonságokra, a történet tempójára, vagy akár magára a storyra is. Mindenesetre a befogadó minimum értékeli az alkotást, amit látott és közben igenis dolgozik!!! Értelmezni és értékelni próbál (aki nem próbál értelmezni és értékelni egy "bejövő információt", az hogyismondjam... suta/naiv/befolyásolható stb stb stb.). Valójában pedig a befogadót éppen ez a munka szórakoztatja.

Ez megint csak egy egyéni attitüd, de én egy film nézése közben akkor szórakozom, ha folyamatosan dolgozom azon, hogy megértsem. Ez a munka sokszor nem tudatos. Egyszerűbben úgy fogalmazhatnám meg, hogy közelebb állnak hozzám az elgondolkodtató filmek. Nah és ez az. Igenis kell rajta agyalni és gondolkodni, met máskülönben talán tényleg egy angol, monoton vacak (kritikus szemszögből), de azáltal, hogy a storyba belemélyedek és a másik oldalról, mondhatnám belülről kezdem el kibontani a filmet (értelmezői szemszögből) értékesebbnek hathat. Ez tény, hogy egy teljesen másfajta megközelítés, mint amivel itt a legtöbb esetben találkozhatunk, de sokszor rejtett értékekre is rávilágíthat. S egy kritika esetében is érdemes lehet alkalmazni, hátha...