Amennyire be volt harangozva, hogy ez az évad Dean démonizálódásáról fog szólni, olyan gyorsan vissza is csinálták mindezt. Kaptunk egy testvéri ellentétben gazdag epizódot, ahol a 100x elismételt sérelmek jöttek újra felszínre. Igazából különösebb bajom nincs is a formulával, csak az a bosszantó, hogy minden évadban előjön minden újra és újra.

Az viszont igaz, hogy a tesóknak nagyon jól áll, amikor egymás ellen mutatkoznak. Sam továbbra is sajnálható, szerethető, Deannek pedig remekül áll a gonosz szerep. Ha az elmúlt 9 évet hozzáadjuk a látottakhoz, akkor tényleg átérezhetjük, hogy hőseink miken mennek keresztül.

Az biztos, hogy nehéz dolguk volt a készítőknek, amikor erre az útra tévedtek. A választás lehetősége adott. Vagy kihúzzák elég sokáig ezt az ellentét dolgot, kockáztatva, hogy elpártolnak nézők a sorozattól, hiszen tény és való, hogy nem ehhez vagyunk szokva. A srácok akkor mutatnak jól, amikor vállvetve harcolnak egymás oldalán a hülyébbnél hülyébb ellenfelek ellen. A másik lehetőség, hogy gyorsan visszacsinálnak mindent, kockára téve, hogy nézőket vesztenek emiatt. Nos, az utóbbi mellett döntöttek és én meg is tudom érteni mindezt. Talán valami extra pluszt bele lehetett volna még szőni a mesébe.

A lényeg, hogy Sam mindent latba vetett, hogy fivérét visszacsinálja emberré. Castiel közreműködésével ez sikerült is, visszakaptuk a jól megszokott Deant. A probléma ugyan nem oldódott meg teljesen, hiszen a pecsét továbbra is rajta van, vagyis bármi bármikor megtörténhet. Viszont a tesók újra együtt, ami nagy megnyugvás. Jöhetnek a semmitmondó töltelék epizódok.

Plusz lassan kaphatna az évad valami magasztosabb végcélt, valami hathatós és tökös ellenséget.