Elkezdődött a harmadik Stargate sorozat, amelynek fel kell nőnie az elődök által felállított szinthez, hogy életben tudjon maradni. Kiváló döntés volt dupla évadkezdő epizóddal nyitni.

Számomra az Atlantis volt a tuti, de az SGU is szép kezdőlökést adott ahhoz, hogy elkezdjem várni a következő részt. Ez a sorozat kicsit más itt-ott, valahogy komolyabbnak hatott. El tudom hinni, hogy a főszereplők nagy része katona, akik talán elesnek majd a harcmezőn. Bár igaz, hogy ellenséggel nem találkoztunk, de feltételezhetően ez nem marad így.

Kezdésnek kaptunk a nyakunkba egy rakat új szereplőt, akikkel meg kell még barátkozunk. A megszokottaktól eltérő helyszín és a sok-sok apróság, ami hűen tükrözi, hogy Csillagkapu filmet nézünk. Talán képes feltámasztani a pislákoló mítoszt. Az elejében 2 szálon futott a történet, ugráltak térben és időben. Párhuzamosan mesélték el a csillagkapu beindítása előtti és utáni cselekményt. Ez nem volt mindig túl izgalmas, de kellett ahhoz, hogy nagyjából megismerhessük a kulcsfontosságú szereplőket.

Láthattunk nagy visszatérőket az előző szériákból. Ez szinte várható volt és elmaradhatatlan. Gondoljunk csak az Atlantis nyitányára. Ezen szereplők mindegyike törzsgyökeres része volt az első Stargate sorozatnak.

A történetről a tovább mögött...

Ha már az AXN úgy döntött, hogy műsorára tűzi ezt a nem mindennapi sztorijú sorozatot, akkor mi is műsorra tűzzük itt a Sorozatportálon.

Mindenekelőtt el kell árulnom, hogy angol sorozatról van szó. Aki most gyomorrángatózást és egyéb emésztési panaszokat érez, annak nem ajánlatos belekezdenie ebbe a szériába, hiszen a britek enyhén szólva sem művészei a sorozatgyártásnak. Mondhatnám úgy is, hogy eddig egyik se tetszett.

Itt azonban más a helyzet, attól, hogy az alapötlet elég vicces és nevetséges, maga a bevezető epizód meglepően nézhető lett. Aki nyitott szemmel jár, annak nem nagyon kell bemutatni, hogy miről is van szó. Egy vámpír, egy vérfarkas és egy szellem együtt élnek hármasban egy albérletben. Na puff. Erre varrjon valaki gombot.

háztartásukról bővebben a tovább mögött regélek...

Hát emberek, ez megint nagyon jó volt.
Le a kalappal! Azért imádom ezt a sorozatot, mert valahogy mindig tudja hozni a színvonalat. Igyekeznek kreatívak lenni, mindent kihozni az adott szituációból és persze mindezt átlagon aluli költségvetéssel.
A cím sokat sejtet, de akit érdekelnek a részletek, kukkantson a tovább mögé!

Tovább...

Az Ink című részben jóval kevesebb szereplőt mozgattak meg, mint amennyit megszoktunk, de öröm az ürömben, hogy mindenki több időszelethez jutott ezáltal az időtortából.

A „Hová a francba tart ez a fejezet?” kérdésre még mindig nem is sejthetjük a választ. Remélhetőleg az írók végre kitaláltak valami egészen egyedit, amit majd fel is tálalnak nekünk a 4. évad alatt, mert eléggé ráférne a sorozatra. Tény, hogy nincs közelgő nagy katasztrófa, amely után az Orion-ködig minden szerves és szervetlen anyag megsemmisül, nincsen „save the cheerleader, save the world.” Csak haladunk a kibontakozás felé szépen lassan, aprólékosan.

Tovább...