Utolsónak szánt igazán karácsonyi filmem ez a 2009-es Tv film lett, mely a többi mozitól eltérően némi drámai hatással is bír. Ettől függetlenül nem igazán erős alkotás, de kétségtelenül el kell ismerni, hogy talán az összes közül ez súrolja leginkább ennek az üzletté vált, műanyag ünnepnek az igazi és eredeti mondanivalóját. Naivnak naiv, de nem a bosszantó kategória.

Az igazi Mikulás…

Régi nagy kedvencemről lesz most szó, mely nem a szó szoros értelmében karácsonyi film, hiszen nem témája az ünnep. Sandra Bullock pedig szintén a szívem csücske, de jó példa ez az alkotás arra, hogyan is kellene kinéznie egy romantikus vígjátéknak.

Szerelem második látásra…

A Sorozatportál népes legénysége ezúton kíván mindenkinek kellemes ünnepeket!

Érdemes benézni az ünnepek alatt is, hiszen számos ünnepi témájú filmmel készültünk eddig is, tavaly is, de még elő fognak fordulni karácsonyi mozi kritikák. Szóval látogassatok el hozzánk!
Kritikáink:
Igazából szerelem
Karácsonyi ének
Karácsonyi üdvözlet
Karácsonyi lidércnyomás
Holiday
Csoda New Yorkban
Kedves Mikulás!
Kiskarácsony mindenáron
A Nanny for Christmas
Kelekótya Karácsony
Négy Karácsony
Túlélni a Karácsonyt

Első karácsonyi filmemként az idei Tv filmek közül ezt választottam és végső soron nem okozott csalódást. Egy könnyed ünnepi történet, mely magán viseli a nyomát az összes „Karácsonyi klisének”, de ezektől az alkotásoktól ezt várja az ember. Ezek ilyenek és kész. Bár nem igazán hiszem, hogy másmilyennek kellene lenniük. Azon, ami jó – vagy legalább is elfogadható – azon kár változtatni.
Ez teljes mértékben igaz a karácsonyi filmekre. És ez is az…

A Télapó és a Posta.

Kaneto Shindo eredeti történetének újrafeldolgozása ez a film, melyben egy megható és szép, mindemellett igaz történetet mesélnek el.
Ez a történet egy férfiről és annak kutyájáról, illetve a köztük kialakuló szeretetről szól. Egy elképesztő és egyben gyönyörű mese a hűségről.
Lasse Hallström egy egészen remek alkotást hozott össze, melyben Richard Gere alakítása is csupán támogató jelleget kapott, hiszen a lényeg a kutya. Hatchiko.

Folytatás következik…

Örömmel jelenthetem, hogy a – sorozathoz képest – „lagymatag” kezdés után, úgy látszik, kezd magára találni a széria. Kezd érlelődni a dráma, már megmutatkoznak azok a pontok a történetben, ahol robbantani lehet egy D-bombát. Eddig finomra vették a figurát, de most mintha kezdenék felvenni a korábbi keménység fonalát.

„Éles szemmel, tiszta szívvel” ?

Hosszú szünet után visszatért a sorozat és egyfelől örültem, hogy végre ismét láthatom a kedvenc kockáimat, másfelől pedig el kell ismerni, hogy a múlt heti epizód nem volt túl erős.
Persze nem gyengébb, mint az évad akármelyik része – bár mintha a negyedik évad minőségcsökkenésen menne keresztül -, de azért mégsem olyan erős, mint a hőskorban.

The whole universe was in a hot, dense state.

Warren Ellis és Cully Hamner képregényéből Robert Schwentke forgatott filmet, nem akármilyen színészekkel. A nyugdíjas titkos ügynök téma remek lehetőségeket tartogatott, de nem sikerült kihasználni ezeket. Sajnálatos módon ez a vígjáték közel sem olyan kacagtató, mint amilyennek látszik.

"Nem csak a húsz éveseké a világ..."