Azt hiszem kevesen vagyunk mi magyarok, akik ne hallottunk volna néhány történetet Báthory Erzsébet grófnő legendájából. A XVI. századi nemes asszony még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint az emberiség legvéresebb gyilkosa. Ebből a „tényből” is következtethetünk, hogy a hölgy nem lehetett valami kellemes személyiség. A film címéből megállapítható, hogy teljesen más képet fest címszereplőnkről. Mindemellett egy zseniális alkotásról van szó.

Tovább...

Juraj Jakubisko rendező úr vitte mozivászonra ezt a 2008-as remekművet, amely 2 órásra és 20 percesre sikerült. Nem egy könnyű hangvételű alkotás, kőkemény történelmi dráma. Bevallom, előítéletekkel indultam neki a végignézésnek, egyrészt a témaválasztás okán, másrészt mert egy szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai filmről van szó. Nem mintha nem bíznék kis hazánk szomszédainak filmes szakértelmében, de nem vártam semmi jót. Meg kell mondanom, hogy ez az alkotás szinte hibátlan. Ezt értem szakmai szempontokra és élvezeti értékre is. Nem dúskálunk az akciókban, de talán jobb is így. Ettől függetlenül egyáltalán nem mondható unalmasnak a mozi. A játékidőt is sikerült értelmesen kitölteni, nincsenek felesleges részek vagy bugyuta mellébeszélések. A grófnő őméltóságát Anna Friel alakítja, akit a Halottnak a csók című sorozat néhány epizódjából ismerhetünk.

Nagyon fontos, hogy ez a film teljesen más képet fest a hírhedt Báthory Erzsébetről. Egy óriási vagyonnal és befolyással bíró nőt ismerhetünk meg, akinek jelleme tele van apróbb hibákkal, de egyáltalán nem rosszakaratú, inkább áldozat. Az akkori élet és saját környezete áldozata. Az elhíresült gyilkosságok ebben a műben nem jelennek meg, ahogyan a szűz lányok vérében való fürdőzés sem. Pusztán piros színű gyógyfőzetről van szó. Mindez arra kellett, hogy e nemes asszony megőrizhesse fiatalságát és szépségét.

Maga a sztori 3 részre tagolódik, amelyet a készítők is igyekeztek különválasztani.

1. Báthory Erzsébet. Gyors bevezetésként megmutatják a fiatal grófnőt onnantól, hogy feleségül adják Nádasdy Ferenchez, egészen a sztori szempontjából számított jelen korig. Azzal együtt, hogy megismerjük Báthoryt, tiszta képet kapunk az akkori viszonyokról. Javában dúl a háború a törökökkel. Nádasdy alig van otthon. A csatamező az ő otthona, bár a szíve a családjához húzza. Erzsébet ezalatt a grófságot igazgatja. Neki is meggyűlik a baja a környezettel. Főleg az alattvalókkal, akik előszeretettel erőszakolgatják a cselédeket. Nem csoda, hogy sok ifjú nő terhes a filmben. Ekkor még aktív szereplőként mutatkozik egy bizonyos Caravaggio nevű festő. Ő is az udvar része, életével Báthory rendelkezik, mivel hadizsákmánynak számít. Jó látni hogyan épül fel e két szereplő kapcsolata egészen lassú tempóban. Később Nádasdy meghal, Báthory özveggyé válik.

2. Darvulia. A név egy javasasszonyt és jövendőmondót takar, aki óriási befolyást szerez Erzsébetnél, miután férje, Nádasdy Ferenc meghal. A vén asszony készíti a főzeteket, amelyektől Báthory fiatalsága és szépsége megőrizhető. Ekkor már néhányan azt pletykálják, hogy ezek ketten az ördöggel cimborálnak, hiszen 10 esztendő lepergett, de a grófnő ugyanúgy néz ki. Igazából Darvulia szándékai sem egyértelműek, de nagy valószínűséggel végig hű maradt Erzsébethez. Nem sokkal az öreglány halála után, Báthorynak új ellenséggel kell farkasszemet néznie.

3. Thurzó György. Egy befolyásos nádor, aki anno Nádasdy mellett harcolt a török ellen. Báthoryval akkor romlik meg a kapcsolata, mikor földeket követel a gyászoló özvegytől, mondván a férje neki ígérte ezeket. Erzsébet tisztában van azzal, hogy mindez mesebeszéd, ezért nem teljesíti a követelést. Thurzó nem hagyja annyiban a dolgot és bosszúért kiált. A grófnő egyhangú mindennapjainak egy cselszövés vet véget, amelyben Thurzó megvádolja mindazokkal a szörnyűségekkel, amelyek fennmaradtak az utókornak róla. Tudja, hogy csak így távolíthatja el a térképről, megszerezvén a kívánt földeket. A terv sikere nem kérdéses. Báthoryt száműzik, minden hozzá közel álló szolgálót kivégeztetnek.

A megtört és megőszült nő a Fekete Toronyban leli halálát egy tűzvész következtében.

Ha valaki szeretne bővebben olvasni Báthory Erzsébetről, ezen a linken tájékozódhat: http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1thory_Erzs%C3%A9bet
Azt hiszem a film szempontjából teljesen mindegy, hogy melyik verziónak hiszünk. Ennyi évszázad távlatából nem tudhatjuk, hogy mindazon szörnyűségek, amelyek egybeforrtak nevével mennyire igaza, de tény, hogy ebben a filmben látott magyarázat teljes mértékben hihető. Nem mondom, hogy ez a színtiszta igazság, de legalább ez a teória szilárd lábakon áll, jól fel van építve.

A szűk értelemben vett főszereplők bemutatásán túl a film nagyszerű és egyben hátborzongató képet fest a XVI. százai Magyarország mindennapjairól. Az emberek kegyetlensége nem ismer határokat, ahogyan a háború borzalmai sem. Nem csoda, ha egyesek nem látják a kiutat ebből a borzalmas világból. A film hangulata páratlan.

Összességében egy film, amelyre mi magyarok is büszkék lehetünk, még akkor is, ha nekünk van a legkevesebb közünk hozzá. A színészek, a látvány, a karakterek, a hangulat mind mind csillagos ötös. Akit egy picit is érdekel a magyar történelem, kötelező megnézni. Nem szórakoztató alkotás, de nagyon hatásos.