Egy újabb poszt apokaliptikus mozi, de azért nem nevezném tucat filmnek sem. Minden elpusztult, ameddig a szem ellát elhagyatott utak, járművek roncsai, kihalt városok. Ám egy magányos férfi fáradhatatlanul rója az utat. És van nála egy könyv, amit minden áron meg kell védelmeznie és eljuttatnia nyugatra.
Egy egészen tűrhető film a hit erejéről és annak megőrzéséről.

„A hitem visz előre, nem a szemem!”

Mielőtt belefognék a történet vázolásába, képtelen vagyok szó nélkül elmenni a címválasztás mellett.
Az angollal nincs is semmi bajom. A magyar verzióval annál több. Mégis mi bánatom az, hogy ’Éli’?
Úgy hangzik, mint valami japán rajzfilm tini lány szereplője…
A cím fordítójával úgy leülnék egy kicsit beszélgetni, hogy mit érzett, amikor az Eli (Iláj) nevet Élinek fordította. Tisztán hallható, hogy a filmben is Ilájnak ejtik és nem Élinek.
Most vagy süket volt, vagy idióta, esetleg mindkettő…
Mély levegő, most már mindegy, emelkedjünk ezen felül.

A Book of Eli egy sci-fi, melynek hátterét egy poszt apokaliptikus világ adja. A Földön háború zajlott, melynek okai gyorsan kiderülnek azok számára, akik egy kicsit is figyelnek.
Mivel a rendező páros – a Hughes testvérek, akik a remek  A pokolból c. filmet is jegyzik – nem rágja a néző szájába a miérteket. Ez egyébként a filmjük egyik nagy erénye, hogy óvatosan adagolják a történetet, nincs túl sok támpont, a kép lassan áll össze. Ezért a fordulatok is hatásosabbak.
Azonban ez egyben a film egyik legnagyobb hibája is. Sok az üresjárat, vontatott kissé a cselekmény és számos olyan jelenetet láthatunk, amiben alapvetően semmi sem történik.
Pl. rögtön a film legelején végignézhetjük a főhős, Eli (Denzel Washington) vadászatát, táborverését.
Mindez körülbelül ennyire érdekes, mint ahogy leírtam. Sajnos akadnak ilyen és ehhez hasonló részek a filmben.
A történet lényege jól van elrejtve a filmben, nem tolják közvetlenül az arcunkba, jól leplezik, és csak elvétve lebbentik fel a fátylat. A lényeg, hogy Eli kutyagol a halott amerikai országon át, nyugatra tart. Minden elpusztult, az emberiség többsége is, de Ipodja azért van, amin zenét hallgat…

El is telik közel tíz perc a filmből, amíg megszólalnak benne. Az azonban gyorsan kiderül, hogy Eli nem egy elveszett ember, egy kemény férfi, aki nem riad vissza a gyilkosságtól sem, nem hagyja, hogy megakadályozzák benne, hogy folytathassa az útját. Eljut egy városba, ahol egy időre megpihen, ám ott felhívja a figyelmet magára és a település önkényes ura, Carnegie (Gary Oldman) marasztalni szeretné.
Micsoda véletlen, hogy Carnegie-nek van egy fura hóbortja, még pedig, hogy az embereivel egy értékes könyv után kutat, amely hatalmat adhatna a kezébe az emberek felett.
És mint tudjuk, Eli-nak is van egy könyve…

Ám a magányos férfi nem hajlandó maradni, akkor sem, ha elég extrém eszközökkel próbálják rábírni a maradásra. Pontosabban a könyv átadására.
Megkezdődik az üldözés Eli után, illetve a fogadóban megismert Solara (Mila Kunis) után. Mitől ilyen fontos ez a könyv?
Mit tartalmaz? Ki írta?
Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, és megtudhatjuk azt is miért vállalt Eli a nehéz és kimerítő utat.
A filmben elhelyezett fordulatok nem annyira meglepőek, de azért elég hatásosak tudnak lenni.
Az akció jelenetek - amiből nincsen túl sok, elvégre ez inkább filozofikusabb mondandóval ellátott mozi – jól kivitelezettek, nem öncélúak, nem a brutalitás, vagy ahatásvadászat bennük a lényeg.
Eli karakterét és hátterét támasztják alá csupán, teljesen alá vannak rendelve Eli-nak.
Ennél fogva csalódásként értékelhető, hogy Washington játéka nem olyan jó, mint amilyet megszokhattunk tőle.
Nem sikerült neki azonosulni a szereppel, legalábbis nem teljesen és ez a hiányosság kihat a filmre is.
Az nem titok, hogy a központi téma a vallás, a kereszténység, illetve a hit. Próbálnak is feszegetni bizonyos kritikus kérdéseket, de nem igazán merülnek meg a témában. Itt is „lyukas” az alkotás…
Mindent összevetve egy közepesnél valamivel jobb produkcióról beszélünk, amiben megvolt a potenciál, hogy kivételes film lehessen. A „lyukak” miatt ezt nem sikerült elérni. Egy egészen jó film, amennyiben elnézőek vagyunk a vontatott történetszövéssel, a közepes alakításokkal (bár Oldman jó) és a klisékkel, amiket minden poszt apokaliptikus filmben elsütnek. Ebből a szempontból a film elég hasonlatos Az Úthoz, de azt kell mondjam, az utóbbi lényegesen jobb alkotás.
Mindkettőben központi téma az Út és Hit megőrzése, a Remény.
A Book of Eli egy érdekes film, ami túl nagy csalódást nem fog senkinek sem okozni, aki a megnézésére adja a fejét.