Ez első hosszabb és összefüggőbb eseményszálnak lehettünk tanúi az előző és a mostani epizódban. Oliver összeakadt egy potenciális bajtárssal, aki akár szerelmi téren is némi biztonságot adhat neki. Összességében elmondható, hogy az egész epizód középpontjában a szerelem állt.

Kissé lemaradtam, de végre jutott időm megnézni az epizódot, ami igazából az első igazán „lazább” rész volt. Egy kicsit visszavettek az iramból, gyengébb volt a két héttel ezelőtti produkció. Ennek hátterében az állt, hogy inkább a főhős lelki folyamatainak mélyebb megismerését tűzték ki célul.
Ez pedig nem volt annyira izgalmas, de ha őszinték vagyunk, a hatása is elmaradt.
Voltak már eddig is drámaibb epizódok ennél.

Ezt a sorozatot is elérte a szériák betegsége. Még pedig az, hogy beállnak arra, hogy minden epizód alapját ugyanaz adja, és ez egy idő után elég unalmassá válhat. Na, nem mintha unnám a szériát, mert eddig jól teljesít! Egyszerűen arról van szó, hogy kicsit kiszámítható, hogy minden részben van egy gazfickó, aztán azt elkapjuk és kihúzzuk a listáról. Nem tudom hány név van azon a listán, de nem hiszem, hogy mondjuk elegendő három évadra…
De most végre megmozgatták kissé az állóvizet!

A folytatás tartja a színvonalat, akadnak fordulatok is, amik azért feldobják az egyszerű „a hős rendet rak a városban”-sztorit. Kiderül pár apróság a szigeten töltött időről is, a drámai szálak – vagyis a társas kapcsolatok – is bonyolódnak. Egyszóval haladunk.