Igazán most sem kápráztattak el minket egy mesés epizóddal. Volt ugyan célja a mondanivalónak és a későbbiekben még hasznosak lehetnek a látottak, de ettől még kicsit illúzióromboló volt. Szerencsére a főszál eseményeit göngyölítettük tovább, feltárva egy-két érdekes apróságot.

Nehéz ezután a pilot után bármi okosat írni, hiszen elég érdekes volt. A csúnya lányokra szokták mondani, hogy érdekes arcúak, valami ilyesmit gondolok én erről a sorozatról. Lehet, hogy túl negatív vagyok, de nem biztos, hogy ez az én műfajom. Mindenesetre valami fura érzéstől vezérelve igényt tartok a folytatásra. Maga a történet... fogalmazzunk úgy, hogy elég sokszínű.

Kicsit döcögősnek éreztem a részt, pláne ha az előző végi fordulatra gondolunk, plusz az előzetesre. Ismét a dráma és az akció tengelyén balanszíroztunk. Talán az előbbiből kicsit több is volt a kelleténél. Valahogy most több üresjáratot éreztem, kevesebb feszültséget.

Azt gondolom, hogy a Sírhant Művek sok értelemben különleges. Talán az egyetlen olyan sorozat, amely ténylegesen a halál köré épül. Minden epizódban meghal valaki, a halál üzleties, anyagias oldalát élezi ki az érzelmivel szemben. A sorozat 5 évadot élt meg, én most az elsőről szeretnék írni. Abban is különleges a Sírhant Művek, hogy Michael C. Hall (akit a legtöbben Dexterként ismernek) itt tűnt fel először, nem is akármilyen karakter bőrébe bújva. Talán abban is különleges, hogy nyíltan tárgyal olyan témákat, mint a homoszexualitás és a vallás összeegyeztetése, a nyers szexualitás vagy a skizofrénia.