Antoine Fuqua, aki olyan filmeket rendezett, mint a Gyilkosok gyilkosa, vagy a Kiképzés, most újabb alkotással jelentkezett, ami Brooklyn legsötétebb bugyraiba vezet minket, megmutatva a város rendőreinek sötétebbik oldalát.
Na, persze ez sem teljesen igaz, hiszen a nagy „sötétséget” fehér foltok árnyalják, amivel sokat veszít a néző. Túlzóan drámai húzásokkal, mártírgyártással kísérelte meg szimpatikussá tenni a szereplőit. A kevesebb több, tipikus esete.

Na, azért nem olyan rossz ez…

A most következő mozi egy képregény adaptáció (Bryan Lee O’Malley nagy sikerű grafikus novellája alapján), amely sajátos stílusban dolgozza fel a romantikus vígjátékok örökzöld témáját. Aki látta az előzetest annak nem kell különösebb magyarázat, arról hogy mégis miről lesz szó ebben a filmben.
Fiatalok szerelmi élete megspékelve némi bohóckodással, látványos bunyókkal, mindezt a Haláli hullák hajnala és a Vaskabátok rendezőjétől.

„Ha valamit igazán akarsz, meg kell érte küzdened!”

Hosszú szünet után ismét új résszel jelentkezett a sorozat, megkezdve ezzel a 2011-es évet. Nem is akárhogyan… hiszen az új rész, amellett, hogy vicces volt és szórakoztató, visszahozott valamicskét a régi évadok hangulatából.
Én meg megint késve jelentkeztem, de…

… itt folytatom!

És ebben nincs is semmi meglepő, hiszen ha az ember figyelmen kívül hagyja a divatos szingli-szarságokat és a limonádé romantikus vígjátékokat, meg a művészietlen, önkényes művészfilmeket, akkor bizony igazi kincsekre akadhat. Gigor Attila első rendezése egy kifejezetten jó krimi, egy üdítő produkció az agyatlan magyar mozik mellett.
És ha már ma volt egy magyar mozi kritika, akkor már legyen dupla.

„A gyilkos már meg van, de ki az áldozat?”

Ha az emlékezetem nem csal, akkor ez az első magyar film, amiről kikerül egy kritika. A film koncepciója nagyon érdekes, hiszen öt különálló rövidfilmet tartalmaz, aminek középpontjában egy budapesti buszjárat, a 78-as áll.
Vagyis mind az öt fiatal rendező egy-egy busszal kapcsolatos filmet rendezhetett. Kezdeti lelkesedésem rekordidő alatt lelohadt.

A következő megálló…

Én magam eléggé kedvelem az anime-ket, ezért is döntöttem e film mellett, meg hát nem akármilyen témát dolgoz fel. Dante Alighieri Isteni színjátékát, melyben Vergilius kíséretében bejárja a Pokol Kilenc Körét.
E linken elérhető némi információ az eredeti műről:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Isteni_sz%C3%ADnj%C3%A1t%C3%A9k
Ám ez az animációs történet csupán a történet alapjait használja fel, a saját útját járja.

„Ki itt belépsz…”

Most néztem csak a jegyzeteimet, hogy: Számos elmaradásom mellett a népszerű vígjáték sorozat legutóbbi részéről sem számoltam be. A tavaly december 16.-án adásba került epizód sok szempontból lényeges ugyanis. Egyrészt hosszú szünetet harangozott be, hiszen január 6-ig nem láthatják a nézők kedvencüket.
Továbbá a sorozat visszatalált a régi ösvényre, hiszen a 2010-es évet egy fergeteges epizóddal zárta.

„Mi vagyunk az Igazság Ligája. Csak egy dolgot tehetünk.”

Köszönjük az eddigi látogatásokat, e jó szokást tartsátok meg jövőre is!
Kellemesebb Új évet kívánunk!

Sorozatportál Team