Válasz a hozzászólásra

A Nyomozó/ Vannak Jó Magyar Filmek!

És ebben nincs is semmi meglepő, hiszen ha az ember figyelmen kívül hagyja a divatos szingli-szarságokat és a limonádé romantikus vígjátékokat, meg a művészietlen, önkényes művészfilmeket, akkor bizony igazi kincsekre akadhat. Gigor Attila első rendezése egy kifejezetten jó krimi, egy üdítő produkció az agyatlan magyar mozik mellett.
És ha már ma volt egy magyar mozi kritika, akkor már legyen dupla.

„A gyilkos már meg van, de ki az áldozat?”

Nehezen veszem rá magam – és ezzel a magyar emberek egy része szintén így van -, hogy leüljek egy magyar film elé. Ennek legfőbb oka, hogy annyi honi alkotás okozott már csalódást.
Nem csak a mainstream romantikus vígjátékokról beszélek, vagy a már említett ál-művészfilmekről, esetenként valóban szörnyű filmekkel szembesültem. Ebből kár hazafias kérdést csinálni… ez olyan, mint a klasszikus zene, vagy a rock, vagy akármi más. Az ember vagy szereti, vagy nem.
Nekem annyira nem fekszik a magyar filmgyártás stílusa. Ez tény.
Minden a történeten áll vagy bukik, ez is már-már közhely, mint ahogy az is:

A jó filmhez pénz kell!

A rosszhoz is, na bumm! Akkor hogy lehetséges, hogy például Gigor filmje kevés zsetonból készült és mégis számos nagyobb volumenű produkciót ver, ami az utóbbi időben rászabadult a magyar mozi nézőkre?
Tehát a jó kritikáktól függetlenül, félve kezdtem hozzá ehhez a filmhez, hiszen motoszkált bennem az utóbbi évek Csányi Sándor uralta csöpögős humortalanságok után maradt félsz.
Kár Csányiért is…
De mindez nem lényeg, hiszen jelenlegi témánk Gigor Attila Nyomozója és Anger Zsolt, aki főszereplője ennek a filmnek. A film alapvetően attól jó, hogy megfelelő a történet. Azt nem mondom, hogy sok újat hozna, vagy hogy zseniális, de az kétségtelen, hogy Gigor újszerűen mutatta be az oly sokszor boncolgatott témakört. Ez pedig a krimi.
A már említett idézet jól felvezeti miről is lesz szó:

„A gyilkos már meg van, de ki az áldozat?”

Na, igen, nem szokványos alaphelyzete egy bűnügyi sztorinak. Általában a gyilkos kiléte rejtély.
Ebben az esetben nem így van. Ez a bizonyos gyilkos pedig Malkáv Tibor (Anger Zsolt), aki szakmáját tekintve kórboncnok. Nem szokványos figura, valahogy jobban kijön a hullákkal, mint az élő emberekkel.
Ez egyébként minden kapcsolatában – amiből nincsen sok – ékesen megmutatkozik.
Nem nagyon tudja kezelni az embereket és a hétköznapi konvenciókat. Fura pacák, az tény.
Anger Zsolt nem erőltette meg magát /de jól hozta a szerepet/ a faarcú, rezzenetlen férfi megformálásakor. Érdekes karaktert keltett életre, aki remekül beleillik a filmbe, annak ellenére, hogy nem túl realisztikus.
Malkávot nem sok szál köti az emberekhez, ezek közül az egyik beteg édesanyja (Kassai Ilona), aki rákban szenved és csak egy nagyon drága svéd klinikán lehetne kezeltetni. Ám erre nincsen pénz…
A másik szál egy fiatal nő, Edit (Rezes Judit), akivel egy szintén abszurdba hajló, egyszerre vicces és szánalmas kapcsolatot tart fenn. Lényegében moziba járnak, csak.
Amikor Edit felteszi ezt a kérdést:

„Nincs kedved lefeküdni velem?”

Malkáv erre így válaszol:

„Ilyesmivel én nem szoktam foglalkozni.”


Nos, ez elég jól érzékelteti, milyen kapcsolatot ápol a két karakter… :D
Szóval pénz kellene, de sürgősen, hiszen anya haldoklik, ekkor jön kapóra egy szintén különös figura megjelenése. Ez a Küklopsz nevű egyén (Zágoni Zsolt) sok pénzt ajánl egy ember életének kioltásáért.
Malkáv a maga közönyös módján pedig meg is öli a férfit. De aztán elkezd benne motoszkálni, hogy ki is lehetett az áldozat. Nyomozásba kezd tehát, hogy kiderítse kivel végzett.
Emellé még egy családi történet is párosul, Malkáv szoknyabolond apja ugyanis hagyott még hátra pár féltestvérkét. Főszereplőnk tehát ebbe az irányba is elkezd tapogatózni.
Mialatt utána jár a családfájának, mely meglepetéseket tartogat, még a rendőrség nyomozói is rászállnak a gyilkossággal kapcsolatban, s miközben egyre közelebb kerül a szövevényes ügy felderítésében, addig a rend őrei sem tétlenkednek.
A nyomozó egy remek krimi, sajátos hangulatú alkotás, ami nem mentes – szerencsére – az abszurd humortól (a rák és a hullák…), de maga Malkáv is a humor forrása csupán attól amilyen, Anger steril játéka sok poént hoz. 
A történet jól megtervezett, krimiként megállja a helyét, miközben némely , vontatott jelenettől eltekintve végig szórakoztató. Kellemes csalódást fog okozni a honi filmekből kiábrándultak számára.

8

Válasz

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről