Mivel ázsiai hétvégét tart az oldal, én is becsatlakoztam, bár egy kicsit későn, de még nem kifutva az időből. : )
Én egy 2009-es kínai filmet hoztam nektek, amit He Ping rendezett. Őszintén szólva ez volt az első igazi ázsiai filmem, és mindent összevetve nem csalódtam.
A történet a Qin – Zhao háború idején játszódik...

Olvass tovább...

A történet egy katonáról szól, aki megszökik az egységéből, hogy az aratásra hazaérhessen. Útközben összetalálkozik egy másik szökött katonával, aki (hogyismondjam) bolond. A szökött katonákat országszerte üldözik, és megölik, így két főhősünk kénytelen választani a szikláról folyóba ugrás vagy a biztos halál között. Mivel az előbbit választják, eszméletlenül ugyan, de túlélik, ám a víz az ellenséges területre sodorja őket. Zhao asszonyok találják meg őket, akik Zhao katonáknak hiszik őket. A két férfi, hogy mentse az életét elmeséli a háborút az asszonyoknak, természetesen Zhao győzelemmel. (Egyébként a háborút a Qin-ek nyerték, majd leigázták egész Kínát.) A nők hamarosan gyanakodni kezdenek a katonák kilétét illetően, ugyanis kicsit furának tartják, hogy egyetlenegy férfi sem tért haza, csak ez a kettő...

Szerintem nagyon jó kis film lett. Leginkább a gyönyörű képi megjelenítés nyűgözött le. A búzának központi szerepe van a filmben, rengeteg lélegzetelállítóan szép jelenetet köszönhetünk ennek a növénynek.
A film alapvetően a háború utáni közhangulatot, a városokban magukra hagyott nők sorsát mutatja be. Bár a film közepe felé egy kicsit belassul a történet, egyáltalán nem laposodik el. Rendkívül hitelesen láttatja a sorsokat, könnyen azonosulhatunk a szereplőkkel.

Bár a furi, kattant katona nekem néha egy kicsit túl sok volt, szinte már nevetségesen szerencsétlen, azt kell mondanom, hogy érdemes volt megnézni ezt a filmet. Néha jó dolog más kultúrákat is megismerni, beletekinteni a szokásaikba. Egy biztos. Nem ez volt az utolsó kínai filmem. : )