Nem is tudom, hogy hol kezdjem, hiszen ez a film leírhatatlan. Addig rendben van, hogy egy B kategóriás Trash moziról van szó, de mégis mit lehet azzal kezdeni, ha érezhetően komolyan vették a filmet? Az ilyenekkel nincs is baj, amíg poénként forgatják, de így már más a helyzet.
Annyi a lényeg, hogy ez ismét egy felejthető, Asylum szintű produkció.

Bábozzunk hangyákkal…

Már rögtön az első jelenet után éreztem: Ez bizony minden lesz csak jó nem!
Ebben valójában tévedtem, mert én baromi jót röhögtem rajta, mégis a film nagyon rossz. Ott rontja el, hogy komolyan akarja magát vetetni, miközben tele van logikai bakikkal, lyukakkal a story-ban és nevetséges megoldásokkal.
Az egész történet tulajdonképpen nem töltené meg egy A/4-es lap negyedét sem.

A fő helyszín egy toronyház.
Ide gyűlik az összes főbb szereplő. Egy apa a lányával, egy karrierista, idős hölgy és annak asszisztense, a portás és a takarító, aki nem más, mint a huszadrangú filmek koronázatlan királya, C. Thomas Howell.
Nekem az is furcsa volt, hogy egy akkora épületet, mindössze egyetlen ember takarít… de ez csak egy a sok következetlen butaság közül.

A történet szerint az ingatlanba új szobanövények érkeztek.
Ám ezzel együtt bejutott egy teljes kolónia nukleáris sugárzással fertőzött hangya is. Akik módszeresen átveszik a hatalmat az építményben. Rögtön fel is merül egy tisztázatlan kérdés, miszerint hogy jutottak be a hangyák anélkül, hogy észrevették volna őket.? Az rendben is van, hogy a növényekkel jöttek, de miért nem szúrták ki ezeket a kutya méretű dögöket a szállítók? Vagy a rendellenes növekedés, csupán a falak között kezdődött meg?
Ez örök rejtély marad…

Amellett, hogy ezek az ízeltlábúak nem többek egyszerű – és röhejes – báboknál, amiket szánalmasan életszerűtlenül mozgatnak, (kivéve a számítógéppel animált megjelenésüket, bár az is elég mókás) még a hangjuk is idétlen.
Engem tengeri malacra emlékeztetett…
Kitérve a filmben hallható hangok mellett a zenére is, nem mehetek el szó nélkül a nevetséges MIDI muzsika mellett. Mindez 2005-ben!
Ritka alkalom, amikor valódi zenét hallhatunk a filmben és az is idióta körülmények között.
A kislány kap az apjától egy magnót, amit eleinte a kocsiban hallgat, de könyörgöm, csak a vak nem látja, hogy be sincs kapcsolva. Mondhatnánk, hogy:
Ja, elemmel megy! De a kijelzőknek akkor is világítani kellene, nem?
A másik alkalom, amikor rájönnek, hogy a hangyák ki nem állhatják a Rock zenét!
Ez kinek a fejéből pattant ki? Ha teszem azt Reggae-t hallgattak volna, akkor még meg is hívták volna őket egy kávéra és egy krémesre? De ha ez nem lenne elég?
A jószágok átveszik a hatalmat az épületen belül, kikapcsolják az áramot is, de hogy erre miként képesek rejtély marad, mivel kockacukorral hülyét lehet belőlük csinálni.
Szóval az egész kócerájban nincs áram, de a liftaknában csak úgy ragyognak a villanykörték…
A szereplők kénytelenek a tetőre menekülni a szellőzőn át. Már éppen kijutnának, amikor egyiküket elkapják a hangyák. Olyat láttam, de olyat!
A nőnek a bokáját rágták, de ömlött a vér a szájából. Én nem értek az emberi test anatómiájához, de én úgy gondolom, hogy ez jelenség elég valószínűtlen.

Végül kénytelenek átmenekülni a szomszéd ház tetejére, ám eddigre megérkezik a speciális katonai alakulat, melynek feladata a katasztrófa elhárítása. A parancsnok (Martin Kove) egyszerűen hihetetlen személyiséggel rendelkezik. Szivarral a szájában halmozza az idétlenebbnél idétlenebb cselekedeteket.
Elsőként, egy egész osztaggal érkezik, de csupán hárman kutatják át az épületet, majd hidegvérrel agyon lövi az egyik katonáját. Ez a katona nem kapott nagy szerepet a filmben, de örök emlék marad a játéka. Beront az előtérbe a hátán egy hatalmas bábhangyával, amit úgy szorít magához, nehogy leessen és pisztollyal próbálja leszedni magáról a dögöt. Vagyis a háta mögé durrogtat!
Nem kell megmagyaráznom, hogy ez egy hatalmas baromság! Miért lő, ha megfoghatná és lehajíthatná magáról. Vagy ha lő, akkor legalább szorítsa a stukkert a rovar fejéhez és húzza meg a ravaszt!
Nem, inkább megkockáztatja, hogy hátba lövi magát. Zseniális!
Ezek miatt a jelenetek miatt nem lehet komolyan venni a filmet, akár hogy is próbálkoztak a készítők.
Az egésznek az a vége, hogy lemérgezik a házat, mivel a hangyák már ellepték az egészet és már petéket is raktak. Nem tudom, hogy sikerült ez nekik királynő nélkül…
Szó, mi szó, a film egy nagy kalap …, ha valaki szeretne egy cirka másfél órát kacarászni és fogni a fejét egy méretes hülyeség halmaz láttán az ne hagyja ki. Komolyabban véve, a film gyakorlatilag nézhetetlen, a színészek játéka valami frenetikusan gyenge és ez bábozás az óvodai emlékeimet idézi fel. A Trash műfaj szerelmeseinek azonban ez egy kötelező darab.