filmkritika

Válogatott Gyilkosok (Killer Elite)

5

Jason Statham napjaink egyik legtermelékenyebb akciósztárja, ez óhatatlanul azt is jelenti, hogy filmjei nem mindig sikerülnek kielégítően. A sablonos, ám tűrhető Mestergyilkos, majd a férfi hisztis Feláldozhatók után, itt jön a következő akció mozija, melyben nem akárkikkel játszott együtt.
A sztori sem holmi, fantasztikus koholmány, hanem megtörtént események alapján íródott, amiből persze ki tudja mennyi az igazság. Egyedül annyi biztos, hogy ez a tavaly év végén mozikba kerülő alkotás erősen a felejthető kategória.

Pénzcsináló (Moneyball)

6

Az idei Oscar egyik nagy várományosa volt a film, hat jelölést kapott, köztük Brad Pitt a Legjobb férfi főszereplőért járót, ám végül üres kézzel kullogtak el a vörös szőnyegről. Azt már tudjuk, hogy az életrajzi sportfilmek mindig nagy sikerek. Nincs ez másként a Pénzcsináló esetében sem, ámbár ez a film nem egy tipikus katartikus végződésű, sportközpontú alkotás. Inkább olyan visszafogott, kicsit szürke mozi, ami a sport mögött megbújó hálózatot térképezi fel.
A Közösségi hálóhoz tudnám hasonlítani – talán azért e hasonlóság, mert a forgatókönyvét ennek is Aaron Sorkin írta. Nem mellesleg szép munkát végzett, mert ez a film remekül felépített, de valljuk meg, érdektelen.

John Carter 2012

4

Elszörnyedek, ha belegondolok, hogy 250 millió dollárból mi mindent lehetne csinálni, aminek egyrészt van értelme, másrészt maradandó, harmadrészt, hasznos. Ezt azért írom, mert ennyibe került összehozni a semmitmondó című John Cartert. És sajnos nem csak a cím semmitmondó…
Edgar Rice Burroughs A Mars hercegnője című kiemelkedő fantasy-sci-fi regényén alapulva egy tökéletesen sablonos, látványorientált, üres produkciót hoztak össze.

The Killer Inside Me – 2010

9

Nem megszokott film ez! Igazi ritkaság – kicsit olyan érzés volt, képzavarral élve, mint ha a Hidegvérrelt olvasnám. Nyugtalanító élmény, de mindez egy remek filmet takar, amiről ha még a felesleges sallangokat is levágták volna, akkor klasszikusként emlegethetnénk.
Annyi bizonyos, hogy Michael Winterbottom egy erősen rétegfilmet forgatott Jim Thompson 1952-ben kiadott pregnáns krimijéből.

A Begyüjtő (Returner)

3

Én kedvelem az ázsiai filmek stílusát, valahogy annyira más világban élnek, hogy az már elbűvöli a más kultúrkörből származókat. Erre a mozira véletlenül figyeltem fel, megláttam az előzetest és csak néztem, hogy: Ez igen!
Ha a film fele olyan látványos és eseménydús, mint a trailer, akkor már megérte megnézni, s ha még egy épkézláb sztorit is összekapartak neki, akkor még igazán jó film is lehet.
Nyilvánvalóan nem ez volt az első és utolsó alkalom, hogy egy mutatós pár perces bemutató átvert…


Ezüstsólyom (Fei Ying – Silver Hawk)

3

Az alábbiakban az ázsiai – azon belül is – a kínai filmipar egy újabb „gyöngyszemével” ismertetem meg az olvasókat. Az amerikai filmstílust utánzó mozi erősen túlértékelt (az IMDB-n 5.1), mindemellett felvonultatja az ázsiai popcorn-mozik sajátosságait. Ennek végeredménye egy olyan szerencsétlen keverék, ami fejrázáshoz, sóhajtozáshoz majd a kéz elmozdulását eredményezi a távirányító felé, melyen előzőleg célba lett véve az ’Off’ gomb.
Na, persze, ha valaki ezt a műfajt kedveli, akkor persze jól szórakozhat rajta.


2046

7

Kifejezetten különleges filmmel jelentkezem most. Wong Kar Wai-t nagy tehetségű, stílusos rendezőként tartják számon, amiben el kell ismerni, van valami. Még régebben akadtam össze ezzel a filmjével (na, persze nem olyan régen, hiszen 2004-es az alkotás) és mostanában ismét belefutottam.
Azt rögtön le kell szögezni, hogy az előzetes nagyon becsapós.
Nem azt kapja az ember, amire számít.
Hogy a végeredmény jobb, vagy rosszabb, azt majd mindenki eldönti maga.
Az viszont kétségtelen, hogy a 2046 egy nagyon egyedi hangulatú és stílusú romantikus dráma, helyenként körbefújva némi megfoghatatlan sci-fi illattal: Ennek eredménye egy szokatlan mozi.


Underworld 4 – Az ébredés

5

Újabb három év telt el 2009 óta, ami azt jelenti, hogy épp ideje volt a negyedik rész megjelenésének, ami tovább meséli a vámpírok és vérfarkasok között dúló évszázados háború történetét. Az előző rész elkanyarodása után ismét a „jelen” kor eseményeire koncentráltak a készítők. Tehát visszakaptuk Kate Beckinsale-t hősnőnek, aki immáron harmadjára (ha az apróbb szerepet is számoljuk a 3. részben, akkor negyedjére) ölti magára Selene, a vámpír halálosztó szerepét.

 


Kegyetlen Titok (Sorority Row)

3

Ez a nagy sikernek örvendő, slasher műfajt gyarapító mozi egy 83’-as alkotás újraforgatása, melyben nyakunkba kapjuk a tini horrorok összes sablonját – egyszóval: Ismétlés, mely unalomba fullad.
A film alapvetően sikeresnek nevezhető, hiszen jól teljesített a mozikban, de jónak távolról sem mondanám. Kicsikét le is van már maradva, hiszen az ilyen filmek még az ezredforduló vége előtt közvetlenül élték ismételt virágkorukat. Sikoly, Tudom, mit tettél tavaly nyáron, stb.

Idegen Arcok (Attack The Block)

4

Jó korán, még tavaly év elején kinéztem magamnak ezt a filmet. Nick Frost és a téma már önmagában garancia volt számomra egy szórakoztató, parádés paródiához földönkívüli invázió témakörben. Joe Cornish – aki főleg írással foglalkozik – most a direktori székbe ült és összehozott egy hátborzongatóan gyenge mozit. Időnként felvillant valami poénos apróságot, az alaphelyzet bizarrságán kívül – mely nem tart ki sokáig – nem dicsekedhet azzal, hogy sok fantázia lenne benne.