Az első rész nagyon tetszett, aztán a második már kevésbé, de ez ismét nagyon jól sikerült. Elliot a félszarvú szarvas és Boog a nemrégiben még házikedvencként édességet zabáló grizzly medve nagyon régóta barátok, de mióta Elliot megnősült és gyerekei vannak, azóta Boog magányosnak érzi magát. A legjobb ebben a harmadik részben, hogy mindenki szerepet kapott benne, aki valaha is megfordult a furcsa pár körül, sőt új karakterek is jöttek.

Eddig kimaradt az életemből ez a film, de mivel a múlt héten leadták a Viasat 3-on, ezért úgy döntöttem, hogy ideje megnézni. A legeslegdurvább élményem a film kapcsán, egyértelműen Demi Moore, akire rá sem lehet ismerni. De tényleg. Teljesen másképp nézett ki a 90-es évek közepén, mint most. Félelmetes a különbség, higgyétek el nekem.

Június elején a sajtó azzal volt tele, hogy a Warner szépen megsimogatta a magyarok buksiját majd egy jól irányzott jobb egyenessel nyilvánította ki, hogy az interneten keringő kalózpéldányok miatt nem láthatjuk többé a filmjeiket világpremier formájában. Nem kis elégedetlenséget váltott ki a hír, a moziba járók hevesen tiltakoztak, gyakorlatilag mindenki elküldte a stúdiót melegebb éghajlatra.

A hírről sokan beszámoltak már, én nem is ezt szeretném taglalni, hanem kivesézni a jelenlegi helyzetet pró és kontra. Annyit azonban tegyünk hozzá az igazsághoz, hogy a Warnernek egyáltalán nincs igaza, mivel csak elvétve találkozhatunk a letöltő oldalakon Magyarországon rögzített képpel és hanggal. Sokkal jellemzőbb, hogy a külföldi kamerás verziók alá vágják a felvett magyar szinkront. A kettő között azért hatalmas a különbség, mert a jobbára angol vagy orosz nyelvű kiadások így is úgy is felkerülnek a netre, ráadásul sokkal rövidebb idő alatt. Elég ésszerűtlenül hangzik, hogy egy cirill betűs kalózmásolatot egyértelműen magyarnak kiáltson ki a stúdió és a világon csakis minket büntessen ezért. Nyilván valami más is áll a háttérben.

Persze ettől függetlenül a szinkronizált kalózmásolatok akkor is jelen vannak az interneten és hiába sokan váltig állítják, hogy ők bizony ilyen igénytelen minőségű felvételt nem néznek meg, mégis a toplisták élén ezek a filmek szerepelnek. Egy külső szemlélő annyit látna az egész szituációból, hogy ezek a hülye magyarok nem képesek pár ezer forintot kiadni egy mozijegyre, inkább letöltik a hulladék minőségűt és azon élvezkednek.

Ha így lenne, akkor a Warner ezzel a lépéssel csak azt érte el, hogy még kevesebben mennek el megnézni a filmet. Akik eddig se mentek el, nyilván nem fognak, ráadásul mire bemutatják nálunk, lehet, hogy kijön egy DVDrip vagy R5 és a minőség miatt bánkódók mégis ezt választják. Tegyük hozzá, hogy ez a döntés nem azért született elsősorban, hogy a letöltőknek ártson, hanem mert a Warner állítása szerint Magyarországról kerülnek fel a netre a kalózpéldányok leghamarabb. Tehát innentől a külföldi letöltőoldalakon az életbe többet nem fogunk találkozni kamerás filmekkel. Aha, nyilván.

Az érem másik oldalán vannak a moziba járók, akik talán soha nem töltenek le, vagy csak olyan alkotásokat, amik beszerezhetetlenek kereskedelmi forgalomban. Ők egyértelműen szívnak a legnagyobbat a balhé miatt.

Vajon miért olyan „igénytelenek” a magyarok, hogy inkább letöltik a filmet mintsem elmennének egy multiplexbe? A mozijegyek ára egyáltalán nincs arányban a fizetésekkel sajnos. Egy családos vagy barátnős mozizást 5000 Ft alatt biztos nem lehet megúszni, ráadásul hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni ránk nem vonatkozó körülményeket. Nagyon sokan élnek kisvárosokban, ahol az előző rendszerben még virágzó mozik mára bezártak és a közelben nincs egyetlen másik sem. Ilyenkor akár 20-30 km-t kell utazni a filmért oda-vissza. Sokaknak sem kedvük, pénzük sem energiájuk nincs ehhez, ráadásul heti vagy havi rendszerességgel. Azt könnyű mondani, hogy menjen el az illető szerda délelőtti vagy éjszakai vetítésekre (olcsóbb), de a fent említett helyzetre az sem jelent megoldást.

Az internet hibája lenne a mozizók számának csökkenése? Kétségtelenül a fordított arányosság fenn áll, de nem gondolnám ezt igaznak. Egyszerűen egy mozi nem ad annyi pluszt, amiért megérné kifizetni a (mindennel együtt) viszonylag magas összeget. Ameddig az átlagos háztartásokban fekete-fehér tévé volt a Magyar Televízió nem épp izgalmas programjával, addig minden más volt. A mozik hibájának tartom az elnéptelenedést, mivel nekik lenne a feladatuk becsalogatni a rajongókat. Az interneten ugyanúgy megtalálhatók a legnevesebb sportesemények „kalóz” felvételei, mégis tömve vannak a lelátók egy Federer – Nadal meccsen.

Pont itt lyukadtunk ki a másik nagy problémához. Az előzőleg említett tenisz mérkőzésen azért vannak annyian, mert érdemes megnézni. Ellenben manapság annyi gyenge film készül. A sorozatban gyártott popcorn mozik nem tudják becsalogatni az embereket. Rengetegen vannak úgy vele, hogy talán megnézem a filmet, de annyira nem vonz, hogy utazzak és fizessek érte. De nehogy azt gondolja bárki is, hogy más hasonló gazdaságú országban ez másképp lenne. A 3D-s látványfilmek elterjedésével talán visszahozhat valamit a mozi a megtépázott népszerűségéből, de lassan el kell fogadnunk, hogy a világ változik és akármennyire is röhejesen hangzott volna 20 éve, a mozik előbb-utóbb el fognak tűnni.

Nem védeni akartam a kalózkodást, de el tudom fogadni, hogy ma Magyarországon sokan nem azért szedik le az internetről ezeket a filmeket, mert keresztbe akarnak tenni a stúdióknak és nem hajlandóak fizetni érte, hanem egyszerűen nincs rá keret. Valami szórakozás mégis csak kell.

Az Érbevágó címen is futó alkotás, egy bizonyos Goran Dukic munkája, aki meg Etgar Keret novelláját vette alapul. Azt hiszem már csak a cím miatt is könnyedén rávettem magam a megtekintésére, és bőszen reméltem, hogy nem egy nyálas tinipicsogást fogok végigszenvedni.
Persze nem így lett, tény hogy ez a mozi nem szokványos, egy kicsit másként ábrázol egy tipikus romantikus vígjátékot.
Ebben a legfőbb eszköze a morbid, fekete humor.