Egészen érdekes rész volt a mostani.

Kicsit időhúzásnak éreztem egyes(?) Jeleneteket és újra előjöttek a régi hülyeségek, amelyekből a készítők valahogy nem képesek kinőni.

Gondolok arra, hogy lassan már évadok óta nem tudnak mit kezdeni Sylar karakterével. Megjavul, aztán még gonoszabb lesz, mindezt hirtelen pálfordulással a lehető leglogikátlanabb módon.

De inkább ide kattintva folytatom...

Miután megismertették a nézőt a sorozat alapfelállásával, máris elkezdtek beindulni az események és rejtélyes dolgok törtek a felszínre.

Már az első részben is emlegettek egy Alpha nevű embert, de csak most derült ki róla, hogy kicsoda. Vagyis épp nem derült ki semmi, de új nemezis van születőben.

Folytatom...

Jobb későn, mint soha alapon megpróbálkozunk egy újabb sorozat bemutatásával, ami nem más, mint a Dollhouse.

A széria elérhető már Magyarországon is szinkronizált változatban. A sorozatok rajongói azonban már valószínűleg jóval hamarabb lecsaptak rá, hiszen már a 2. évadot tapossa a tengerentúlon.

Úgy hírlik nem is lesz belőle több. Kár érte.

A Dollhouse nagyjából egyidős a Fringe-el. Annak ellenére, hogy hatalmas hype övezte a széria világra (képernyőre) jövetelét, nem volt olyan jó a nézettsége, mint várták, ezért rövidesen kiderült, hogy a csatorna nem tervez vele hosszabb távon.

Mindezek ellenére merem ajánlani, hogy kipróbálják azok, akik eddig nem ismerték, mert a nagyot dobbantó sorozatokból amúgy is hiány van. A Dollhouse kétségtelenül egyedire sikeredett.

Itt részletezem...

Nemrégiben eszembe jutottak az elmúlt évek kedvenc sorozatai, amelyek mára már a feledés homályába estek. Bizony tudnak hiányozni ezek az alkotások. Még mindig szívesen gondol rájuk vissza az ember.

A példák szinte végtelenek lehetnek. Emlékszem mennyire vártam a hétfőt, mert volt Heroes, Terminator, Prison Break. Tavaly még az volt a kedvenc sorozatos napom (idén a csütörtök). Nem mondom, hogy nagyon hiányzik a TSCC, a Prison Break annál inkább.

Az már más kérdés, hogy nem lehet egy sorozatot a végtelenségig húzni, mert akkor már nem lesz ugyanaz. Pl.: A Sliders-t már jóval hamarabb be kellett volna fejezni, mint ahogy tették. Talán az eredeti szereplők kilépése környékén. De megint kicsit elkanyarodtam.

Lényeg, hogy így vagy úgy, de tudnak hiányozni azok az alkotások, amelyeket az ember 3-4 vagy még több évadon át nyomon követett. Ez olyan fajta hiányérzet, amit lehet pótolni más néznivalóval, de néha-néha felröppen az emberben, hogy milyen jó lenne nézni még pár részt.

Többek között azért is jutott eszembe erről filozofálgatni, mert hamarosan elkezdődik a Lost végső szezonja, amely végleg lezárja a történetet és ennyi. Igazság szerint a Lost-ot nem lehet pótolni semmivel.

Aztán ott van a másik oldal. Egy rég elfeledett sorozat felelevenítése ilyen-olyan formában. Az új Knight Rider nekem nagyon nem jött be. Ellenben az új Inuyasha annál inkább. A két alkotás között hatalmas a különbség színvonalban és illeszkedésben, pedig ugyanazon célért jöttek létre.

Csak annyit akartam kihozni az egészből, hogy vannak korszakalkotó sorozatok, amikre az ember örömmel és mosolyogva gondol vissza és egy sóhaj után ezt mondja: „De szépek voltak azok az idők.”

Az X-Akták 9 éves produkciója után is volt bennem egy jó nagy adag hiányérzet, hogy vége. Ugyanígy járt a Csillagkapu, Atlantis, stb.

Esetleg ha valamelyik kedves olvasónk megosztaná, hogy ő melyik sorozatra emlékszik vissza szívesen, amit régebben nézett, de ma már nem jelentkezik új epizódokkal, azt megköszönném.

Érdekes, kicsit X-Akták hangulatú volt a szokásos csütörtöki epizód. Ahogy az lenni szokott, a végéhez közeledve csavarnak egyet a történeten, hogy mégse legyen annyira „szokványos”.

Az évad színvonala továbbra is tetszik, az ügyek érdekesek, a karakterek szerethetők, a rejtély továbbra is a figyelem középpontjában.

Igaz, hogy ez is olyan epizód volt, amely nem kapcsolódik a fő irányvonalhoz, de ne legyünk telhetetlenek.

Lássuk...