Elég sok film kritikáját írtam meg az utóbbi hónapokban, most mégis bajban vagyok. Nem könnyű a Schindler listájáról írni. Nem igazán lehet szavakba foglalni azt az érzést, ami a film nézése közben magával ragadja az embert. A történelem egyik legsötétebb korszakát mutatja be Steven Spielberg a Schindler listájában. Nyilván a film témája miatt is torokszorító érzéssel nézi végig az ember a filmet, de attól is libabőrös lesz az ember, hogy a film igaz történeten alapul...

Én azt gondolom, hogy kétség nem fér ahhoz, hogy Spielberg egész munkássága nyomot hagy majd a filmtörténetben, de a Schindler listájával azt hiszem feltette a koronát a munkásságára. 1993-ban rendezte meg a filmet, mellyel 7 Oscar díjat (köztük a legjobb film és a legjobb rendező díját) nyert, de további rangos díjakat is elnyert a Schindler listája.

Tovább...

Oscar Schindler az én szememben egy valódi hős, azt gondolom, hogy nem sokan cselekedtek volna úgy, ahogyan ő tette. A Schindler listájában Oscar Schindlert Liam Neeson alakítja. A történet a második világháború legszomorúbb, legsötétebb pillanatait mutatja be. A háború elején Schindler Lengyelországba megy. Ott némi ügyeskedéssel, „baráti” kapcsolatokkal, kenőpénzekkel hozzájut egy gyárhoz, a Deutsche Emailware Fabrik-hoz. Először a meggazdagodást reméli a háborútól, a gyárban a hadsereg számára gyártanak edényeket. Felvesz egy könyvelőt, titkárnőt és több, mint 300 munkást. Ahogy telik az idő egyre több megrendelés érkezik, a könyvelő, Itzhak Stern (Ben Kingsley) ráveszi Schindlert, hogy a gyárba zsidókat alkalmazzon. Azzal érvel, hogy a zsidók a legolcsóbb munkaerőt jelentik. Schindler belemegy, mert neki az a fontos, hogy anyagi haszna legyen a gyárból. Ekkor még nem sejti mit vesz a nyakába tulajdonképpen...

Mint azt a történelem órákról tudjuk, ahogy teltek a háborús évek a németek egyre durvább megszorításokkal éltek. Schindler gyára szép lassan egyfajta menedékhellyé válik a zsidók számára. Egyre több a munkás, és a törvény szerint amíg a munkás „hasznos” addig nem lehet bántalmazni, elszállítani. Így Schindler és Stern próbálnak minél több munkást felvenni  a gyárba.

Ekkor érkezik a következő rendelet, hogy fel kell számolni a gettókat, és egy „tábort” építeni. Ennek a bizonyos tábornak a vezetője lesz Amon Goeth (Ralph Fiennes). Goeth egy érzéketlen gyilkos, az én szememben igazi elmebeteg. Egyik „hobbija” hogy a reggeli cigizés közben, az erkélyről lövöldözi azokat, akik nem szimpatikusak neki. A legellenszenvesebb figura az egész filmben! Néhány pillanatra azt hittem, hogy majd valamikor megenyhül a film folyamán, hiszen az egyik cselédjével néha egész rendes volt, de aztán mindig rácáfolt erre az elképzelésemre.

1944-ben az ún. Endlösung miatt minden zsidót Auschwitzba, vagy más koncentrációs táborba kell szállítani. Ekkor történik meg a „csoda”. Oskar Schindler döntést hoz. Az ő munkásai nem mehetnek a halálba! Ügyeskedéssel és korrupcióval megvásárolja a munkásait Goeth-től. A terv szerint Brinnlitzben nyit új gyárat, lőszergyárat.  Miután megírják a listát, elindulnak az új gyárhoz. Aki ezen a listán nincs rajta, azt koncentrációs táborba viszik. Sajnos Schindler pénztárcája is véges, nem tud mindenkit megmenteni. De segítséggel több, mint ezer zsidót meg tud menteni a biztos haláltól!
Csakhogy "adminisztrációs hiba" történik és a nők szerelvénye Auschwitzban köt ki.

Nem árulok el nagy titkot, hogy Schindler ismét tudja mi a teendő! Végül megmenti a nőket is. A gyár hét hónapig gyárt lőszereket, de Schindler azt is elintézi, hogy ezek a töltények ne legyenek alkalmasak gyilkolásra. 1945 május 7-én írják alá a békeszerződést a szovjetekkel, a zsidók felszabadulnak, Schindler lesz üldözött. Menekülnie kell!

Oscar Schindler sírkövének mutatásával zárul a film, 1100 zsidó köszönheti Oscar Schindlernek az életét, és az ő leszármazottjaik is örökre hálásak lesznek neki!

Rendkívül megrázó, felkavaró, torokszorító film, de egyszer mindenkinek látnia kell(ene)!