Kamera által homályosan
Philip K. Dick kimondhatatlanul zseniális életművet hagyott hátra. Ennek egy újabb filmes megmutatkozása a 2006-os Scanner Darkly, mely az azonos című regény feldolgozása. Meglepően hű feldolgozása, mivel a filmszakmára sosem volt igazán jellemző az eredetihez való ragaszkodás.
Ennél a filmnél nem így van. De azt már most elmondom, hogy akinek nem tetszett a könyv, annak valószínűleg a film sem fog, mivel elég sajátságos a mondanivalója és az ábrázolásmódja is. Alapvetően nem túl izgalmas, mozgalmas és nem túl könnyen érthető.
Ellentétben mondjuk a Total Recall-lal.
Én bevallom nekem a könyv is nagyon tetszett, a filmmel sem volt ez másként. Többször is láttam és feltételezhetően még meg is nézem párszor életem során. Richard Linklater érzéssel és stílusosan nyúlt egy nagyon súlyos témájú, nehezen visszaadható könyvhöz. Szinte teljesen hű az eredeti műhöz a film.
Előző alkotásához a Waking life-hoz hasonlóan ezt is rotoscoping-technikával készítette el.
Vagyis élő szereplőkkel dolgozott és digitális kamerával rögzítette a jeleneteket, melyeket aztán számítógéppel animációs rajzfilmmé dolgoztak át. Ez egy teljesen újszerű megjelenítési módot eredményezett, mely remekül illeszkedik a címhez és a tartalomhoz. A képernyőn látható képek, rajzoltnak tűnnek, de mögöttük felismerhető az eredeti, valódi felvétel is.
Kamera által homályosan…
A főszereplő Bob Arctor (Keanu Reves) különös személyiség. Egy megosztott futurisztikus, utópisztikus világ megtestesítője.
Egy határon álló figura, aki egy osztályozott társadalmi rendszer tagja.
De mindkét osztályba besorolható. Ez a két osztály a józanok, és a rejtélyes, halálos H-anyag használói, rabjai. Arctor H-anyag függő drogos, de emellett egy Fred fedőnevű kábítószer nyomozó is, aki egy ún. maszkafanderben dolgozik, hogy senki ne ismerhesse fel. Még a főnökei sem tudják kicsoda.
Ez durva paranoid hangulatot teremt és jellemzően Dick-es megoldás, nem mellesleg Arctor fura kettős személyiségének szimbóluma is. Ez a különös kettősség hatja át az egész mozit.
Egyszóval egy olyan jövő képe tárul elénk, ahol kétféle ember létezik. Függő és nem függő.
Ebben az elembertelenedő társadalmi berendezkedésben vergődik az összes szereplő.
Ezt az érzetet erősítik a párbeszédek, a kameraállások, melyek azt sugallják: Megfigyelnek!, továbbá a kábszeres hallucinációk, valóság és fantázia felcserélődése, egybemosódása.
Semmi és senki nem egyértelmű!
A kábítószer terror ellen csak a drog ellenes csoport, a felderítés és az Új út nevű cég vette fel a harcot.
A film során Arctor életének jeleneteibe nyerhetünk betekintést. Megismerhetjük a barátait:
Barrist, (Robert Downey Jr.) Donnát, (Winona Ryder) Ernie-t, (Woody Harrelson) Freck-et (Rory Cochrane). Azt hiszem látható, hogy remekbe szabott szereplő gárdát szerződtettek.
Megjelennek a szokásos kis drogos problémák, paranoiák, szokások, ezt meglehetősen jól ábrázolják.
Fredet megbízzák, hogy saját magát – Arctor - megfigyelje. De akad egy bökkenő, még pedig az, hogy Arctor már nem tud különbséget tenni Fred és Arctor, realitás és álom között.
Eközben még az egészségi állapotát is felülvizsgálják, mely során kiderül, hogy a kábítószer eredményesen roncsolta az agyát. Ennek egyenes következményeként az Új úthoz kerül kezelésre, ám a dolog nem ilyen egyszerű. A film végén váratlan, tragikus csavart helyeztek el.
Arctor drámai kálváriája során betekintést nyerhetünk egy riasztóan embertelen jövőbe, továbbá megismerhetjük a kábítószerek hatását is, amit kifejthet rajtunk, bennünk.
A legijesztőbb az egészben, hogy ez nem igazán Science fiction kategória. Túlságosan is közel van ez hozzánk az időben. Az azonban biztos, hogy egy felettébb elgondolkodtató film. Ajánlom hozzá a könyvet is a könnyebb érthetőség kedvéért. Ellenben aki nem szereti a minimális cselekménnyel dolgozó, kissé elvontabb filmeket, az inkább hagyja ki.
Új hozzászólás beküldése