Az egész úgy kezdődött, hogy megpróbáltam rálelni Kaley Cuoco régebbi munkáira és egy teljesen téves elmélet miatt ez a bizonyos pilot került terítékre. Ahogy elindítottam, egyből rá kellett jönnöm, hogy itt bizony nem fogom látni Pennyt, mert abszolút semmi köze hozzá. Ellenben sok- sok ismerős arcot láttam, vagy legalábbis olyat akiről később derült ki, hogy láttam már itt-ott. De róluk majd egy picit később.

1998. augusztus 23- án, a Fox csatornán látott napvilágot az első rész, azaz mostani nevén: a pilot. Nevéhez hűen a 70-es évek Amerikáját helyezi górcső alá, egy szinte klisének tűnő, de ugyanakkor mégsem sablonos történet keretében és persze igen sajátos stílusban. Az ötletgazdák nevéhez olyan címek fűződnek, mint a Wayne világa, a Brady család, az Űrbalekok és számos hasonló agymenés. Ha csak az eddigi munkásságuk listáját nézném valószínűleg sosem került volna sor erre az írásra, mivel a fentebb sorolt „gyöngyszemeket” szinte egytől egyig agyatlan erőlködésnek nevezném, melyekben a főszerepet az emberi blődség játszotta. Úgy tűnik fejlődtek, mert itt szó sincs erről. Na jó, nem olyan nagy mértékben.

Az alapötlet szerint adott egy isten háta mögötti kisváros, Point Place Wisconsinban. Itt éldegél a kamaszkor kellős közepét taposó Eric Foremman családjával és barátaival. A tini kor vívódásain és marhaságain követhetjük nyomon a csapatot. Meg kell jegyeznem elég színes a banda, tehát a jó szórakozás mindenféleképpen adott, hiszen mindenki rátalálhat a hozzá legközelebb eső karakterre, akiért szurkolhat a sorozat végéig.

Lássuk kikből is áll ez a szedett – vetett társaság!
Először is itt van egyik leginkább hangsúlyozott szereplőnk, Eric Foreman. Testi felépítése leginkább a tesi órán használt mászókötélre hasonlít. Ebből kifolyólag a vagány és menő kifejezések nem illenek rá. Legnagyobb problémája, hogy próbál megfelelni szüleinek, de leginkább apjának. A feladat igen nehéz. Apja, Red az igazi amerikai munkásembert testesíti meg, aki semmilyen lazsálást és mellébeszélést nem tűr. Ez azonban eltörpül amellett, hogy Eric eddigi életében nem sok alkalommal került közelebb egy lányhoz. Mondhatni sose. De ez egy csapásra megváltozik a pilot végére és innentől kezdve az ismeretlen terület feltérképezése is szélesíti problémái körét.
Megszemélyesítésére Topher Gracet kérték fel. Elsőre semmit nem mondott szegény srác neve, de egy kis kutatás után beugrott. Ő volt Venom a Spiderman 3-ban és a Traffic-ben is láthattuk, igaz egy kis időre csak.

Eric nőügyeit a kedves, vörös szomszédlány, Donna borzolja fel. Gyerek koruk óta nagyon jó barátok a fiúval és ez a barátság, ahogy az lenni szokott a legtöbb esetben, átalakult valami teljesen mássá. Az ő élete sem egyszerű, hisz neki is teljesen új a helyzet, ráadásul szülei hülyeségeit is kezelnie kell valahogy. A hülyeségeket szó szerint értem, hiszen a Pinciotti szülők szöges ellentétei a Foreman szülőknek. Életfelfogásuk leginkább a szabad szellemű kifejezéssel írható körbe. Ezzel szemben lányuk mégis teljesen józan életképpel rendelkezik, mondhatni ő a csapat esze. A lányt Laura Prepon alakítja, aki leginkább mellékszerepekben tűnt föl azóta.

A hatosfogat harmadik alappillére Steven Hyde. Az abszolút anarchiát és lázadást testesíti meg. Mindenben a kormány egyik nagyon alapos összeesküvését látja. Ezen nézetei és viselkedése leginkább a rossz családi körülményekre vezethető vissza. Apja kiskorában lelépett, azóta alkoholista anyja egyedül neveli. Személye mindezek ellenére Eric legfőbb tanácsadója és legjobb barátja. Persze a legnagyobb csínyek kiötlőjét is benne tisztelhetjük. Szerepét Danny Masterson játszotta, akiről szintúgy elmondható, hogy sajnos azóta nem sokat tett le az asztalra, pedig nagyon üdítő a játéka.

A legtöbbre mindenképpen Ashton Kutcher vitte. Ő Michael Kelso-t játssza a sorozatban. Itt muszáj megjegyeznem, hogy igen nagy dilemma előtt álltam. Nem tudtam eldönteni, hogy akkoriban tényleg ilyen zseniálisan tudott színészkedni vagy alapból illett a szerepre. Kelso a sorozat idiótája (szó szerint) és nőcsábásza. Légből kapott marhaságai és elképesztően hülye megszólalásai a sorozat alaphangulatát nagyban erősítik. Hülyeségei ellenére nagyon szerethető karaktere. Megesik (nem is egyszer), hogy ő mondja meg az élet nagy igazságát, igaz tudtán kívül.

A banda másik lánytagja Jackie Burkhart. A kőgazdag, elkényeztetett, sekélyes tinilány Michael barátnőjeként kerül be a csapatba. Kezdetben kevés népszerűségnek örvend, ám a sorozat előrehaladtával egyre jobban meg lehet kedvelni. A tinit játszó Mila Kunis a nemrég bemutatott Black Swan című Oscar-díjas moziból lehet ismerős.

Végül, de nem utolsó sorban bemutatnám Fezt. A külföldi cserediákot. Hogy melyik országból jött és tulajdonképpen hogyan került Point Place-be sosem tudjuk meg. Rengeteg apróbb utalást ejtenek el a széria folyamán származásáról, de mégsem lehet összerakni belőle semmit. Mindenesetre akcentusa és a csajozási kedve, valamint ismerkedése az amerikai kultúrával és szokásokkal rengeteg kellemes percet okoz.
A hat fiatalon és a Foreman szülőkön kívül feltűnnek itt ott kisebb mellékszereplők, akik szintén sokat hozzá tudnak tenni az élményhez (Eric nővére, Jackie apja, stb..).

A sorozat rendkívüli hangulatát a kiváló karaktereken kívül a kissé szokatlan kameraszögek is erősítik. A srácok szokásos, füvezéssel töltött perceit és ezen állapotukban előadott igen „értelmes” észrevételeiket nagyon érdekes nézőpontból csodálhatjuk. Természetesen a tapéta mozgása a falon, miközben az ősökkel beszélnek, szintúgy egyediséget ad. Mindemellett az adott korszak jellegzetességeit nem felejtik el szinte minden részben valamilyen szinten megemlíteni. Ettől kissé olyan érzésem volt, mintha egy szokatlan művtöri órán lennék. Ki kell emelnem a főcím zenéjét, ami egyszerűen fantasztikus (akiknek ez mond valamit: Cheap Trick – In The Street).

Néhol teljesen merész határokat feszegetnek olyan témák érintésével, amik nemcsak az akkori társadalmat, hanem a mostanit is meg tudja botránkoztatni. Ezáltal adva egy olyan kettősséget az egész sorozat jellegének, ami ugyanolyan szinten mutatja be csodálattal az akkori életérzést, mint amekkora erővel ugyanennek a kifigurázásán dolgozik. Egyszerűen remek úgy ahogy van. Látszik is miért élt meg 8 teljes évadot.

Az első évad 25 részt foglal magába. Eric megkapja első kocsijának kulcsait (Vista Cruiser), ami inkább egy hatalmas teknőnek tűnik. Azonban egy tizenéves srác számára nem a kinézet a lényeg, hanem a kulcsokkal járó szabadság érzete. A már említett csók is épp a kocsinak köszönhető. Na jó ez biztos, hogy nem teljesen igaz így, de mindenesetre a motorháztető szolgált helyszínül. Az első évad során szemtanúi lehetünk a fiatal pár bukdácsolásának. Itt nem a Lana Lang Clark Kent -féle, évadokon át zajló sz@rakodást kell néznünk. Kezdetben persze nem mondják ki rögtön, hogy na akkor most ők máris együtt vannak, de a kapcsolatuk elismerésére nem kell pár résznél többet várni. A bukdácsolás leginkább olyan apróságokból tevődik össze, hogy Donna legyőzi Ericet kosárban (nem először) és ez igen rosszul esik a fiúnak, hiszen milyen dolog már ez. Elvileg ő kéne legyen az erős és ügyes férfi. Az ehhez hasonló problémák persze eltörpülnek azon részekhez képest, amikor Hyde rájön, hogy a kelleténél jobban kedveli Donnát. Ilyen és ehhez hasonló események követik egymást a szezonzáró epizódig, ahol is megtudhatjuk ki lesz a Foreman család legújabb tagja.