Túlzás nélkül állíthatom, hogy a hétvégén bemutatott Nielsen-filmek közül ez a legjobb. Ha Mel Brooks és Leslie Nielsen összedugja a fejét, abból képtelenség, hogy ne valami elképesztően vicces származzon. 1995-ben tehát megszületett a valaha volt legjobb vámpírkomédia, ami emellett a paródiáknak is példát állít.
Azt hiszem ez az alkotás súrolja a tökéletest.

„Soha nem iszom… bort!”

Nielsen utolsó filmjeinek egyike, melyben már csak mellékszereplőként gazdagította a stábot. Ez a szuperhős paródia nem is lett olyan átütő siker, mint azt várták. Ennek egyik oka, hogy elkapta az utóbbi években meghonosodott paródia-betegség. Ennek ellenére nem egy elviselhetetlen alkotás, akadnak azért jócskán fogósabb poénok. Kár, hogy már a trailerben ellövik a javát…

„Adj el minden Google részvényt! Piti cég, értéktelen!”

A nagysikerű és kultikus Ördögűző, kevésbé sikeres paródia filmje ez még 1990-ből. Nielsennek egyáltalán nem ez a legjobb mozija, mi több a gyengébbek közé sorolható. A stílus változatlan, csak a poénok gyengék, nem sikerült kiaknázni az Ördögűző adta remek lehetőségeket.

„Szabadíts meg a gonosztól…”

November 28.-án, a világ talán legnagyobb nevettetője hunyt el.
Leslie Nielsen rengeteg embernek szerzett – és fog is még – felhőtlen nevetéssel telt pillanatokat. Az ő életműve egyértelműen páratlan.
Ebből emelném ki e 96-os filmjét, mely remekül példázza a mozik stílusát melyekben szerepelt, a karaktereket, melyeket alakított élete során.
Ez az alkotás is ízig-vérig humoros, üresjárat mentes, miközben megcsodálhatjuk a valaha élt egyik legnagyobb komikust.

„Minoli és Russo, sok jéggel, keverve, nem felrázva, citrommal, hideg pohárban, nem fagyosban és hozzá két kacskaringós szívószálat.”

Nagy bajban lennék, ha igazán meg kellene magyaráznom miért is vártam annyira ezt a filmet. Elvégre teljesen ismeretlen volt a számomra a mogorva Jonah Hex figurája. Nem volt szerencsém a képregénnyel, és a trailer sem kápráztatott el. Talán a kétségkívül érdekesnek nevezhető misztikus western ötlete fogott meg, esetleg az újszerű megvalósítás. Legalábbis ennek a lehetősége…
A fene tudja, de az elvárásokat abszolút alulmúlták, ez egy iszonyatosan rossz film. Erre nem igazán lehet mást mondani.

BUMM!

Mivel ma jön a Mikulás, hát úgy gondoltam hozok valami alkalomhoz illő filmkritikát, ezért e 94-es alkotás mellett döntöttem, ami egy 1947-es, azonos című film remake-je.
Tökéletes kikapcsolódás a család számára, könnyedén megalapozhatja a karácsonyi hangulatot vele az ember. Néha napján mindenkinek kellenek a mesék…

Ho-ho-ho-ho…

Az évad már egy ideje megkezdődött, de idő (és kedv:D) hiányában még egyáltalán nem jelentkeztem a Tiszta szívvel foci epizódjaival. Az egyszerűség kedvéért az első három részt egyetlen bejegyzésbe sűrítem, aztán persze átállok a szokásos epizódonkénti jelentkezésre.

Akkor lássunk neki…