Az alább is látható kép alapján azt hihetnénk, egy aranyos vígjátékkal van dolgunk.
Ez nem így van, ugyan alkalmaztak humoros elemeket, de azokat is áthatja az egész filmre jellemző szomorkás hangulat. Ritka az ilyen jó mozi, ami ilyen érzékenységgel keverte a komédia és a tragédia elemeit.

Keserédes realitás pite…

Folytatva a hétvége témáját, olvassátok el az Álomcsapdáról készült bejegyzésem.
Kingnek nem ez volt a legjobb könyve, és a film sem a legjobbak közül való, ám megnézni meglehet, mert alapvetően hű a kötethez és összességében nem rossz kis science-fiction.
A hiányérzet azonban túl masszív ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjam…

Mi hiányzik?

- „Jesszus! Ez egy civilizált társadalom!
- Az, amíg működnek a masinák és hívhatja a mentőt, de ha ezek mind tönkre mennek, az ember a sötétbe kerül. Amikor halálra rémíti őket, nincs többé szabály!”
Ez a most következő film esszenciája, magától a Horrorkirály Stephen King-től.

Mi van a ködben?

Mivel a péntek is már majdnem hétvége, kezdjük is el egy páros kritikával.
Elég régóta sáros vagyok már e két Stephen King film összehasonlításával.
Most eljött az ideje (vagyis sikerült rávennem magam, hogy megírjam), hogy láthassátok. A horror királya (és én) büszkén prezentálja: Végítélet és 1408.
A tovább mögött, mindkettőnek megnézhetitek a trailer-ét.

Tovább

Mostanában volt szerencsém megtekinteni ezt a 2006-ban készült spanyol horror filmet. Így utólag azt kívánom, hogy bár ne tettem volna...
Utána nézegetve, azt tapasztaltam, hogy az embereknek tetszik.
Nekem nem, de itt egy trailer, döntsd el magad!

Pfff…

A megjelenés éve 2008, egy újabb gengszter film Guy Ritchie-től, azon a nyomvonalon haladva, mint a Ravasz, az agy és a Blöff. De most a londoni ingatlanügyletek világát mutatja meg. Sajnos az elődökhöz képest nagy csalódás.

Na…

Mennyi mindent ki lehetett volna hozni ebből a filmből és mégis milyen borzalmas, szánalmas produkcióvá vált. Most elmondom, hogy nem vagyok nagy Dragonball-os, bár kölyökkoromban láttam pár részt, mégsem ezt vártam volna. Pedig a trailer is egész tűrhető, nem?

Aha-aha-aha…

Az utóbbi időben nem igazán jutott idő arra, hogy leüljek és megnézzek a Várható filmek közül akárcsak egyet is, ezért ismét egy olyan film jön, amit véletlenül láttam.
Ez pedig nem más, mint a kultikus, vitatott, kanadai mozi: A kocka.

Ez a szoba zöld…