Azt hiszem, Oliver Stone nagy visszatérésére még várni kell egy kicsit.
Az elmúlt évek alkotásaihoz képest ez a produkció nagyon jó, de nem olyan Stone-osan jó. De ez a film a fény az alagút végén…
Don Winslow regénye alapján készült a forgatókönyv, – melybe Stone és Shane Salerno, (Shaft/Armageddon/Alien Vs. Predator 2.) de maga a szerző is beleírt – ami egy durva és kemény történet a kábítószerről és az üzletről.
Meg persze akad itt némi lágyabb aspektus, valami különös szerelmi szál(akkal)lal.

Hosszúra nyújtott szünet után végre visszatért sokak kedvenc sorozata, a The Walking Dead. Azt hiszem itt érdemes megjegyezni, hogy hazai premier egyelőre nincs kilátásban számomra érthetetlen okokból. Érdekes, hogy Amerikában már 1-2 rész után kaszát kapott szériákat bezzeg bemutat az AXN, egy világsikert viszont senki. Talán nem fér bele egyik csatorna arculatába sem? Visszatérve a The Walking Deadre ismét egy jó hangulatú építkezős epizódot láthattunk, amolyan vihar előtti csendet.

A másodvonalbeli, DVD-mozik széles palettáját gazdagítja ez az alkotás.
Egy jó hangulatú világvége sci-fi-ről van szó, ami nem látvánnyal operál, és nem akciókkal akarja megragadni a nézők figyelmét.
Az emberben lejátszódó lelki folyamatokat igyekezett feltárni, és nem bukott bele. Nem azt mondom, hogy a legjobb, amit a témában láttam, de tisztességes próbálkozás volt.

Nagyon nem akartam megnézni ezt a filmet, de úgy voltam vele, ha már az első négy részről került ki poszt, akkor a folytatás már miért maradna el.
Azért ez mégsem az Alkonyat széria, amiből az első éppen elégnek bizonyult.
Paul W. S. Anderson (a legtöbb Resident Evil filmet rendezőként) ismét megkapta a lehetőséget, hogy a szörnyű Három testőr után ott kapja fel a sztori szálait, ahol abba hagyta. Szó szerint, hiszen a szkripteket is maga írta a kétes tehetségű rendező.

A legutóbbi rész igazán új megvilágításba helyezte a történetet, utat mutatva egy eddig ismeretlen világ előtt. A mostani is hasonló szellemben várta a nézőket. Nekem ez is kifejezetten tetszett, bár más okokból kifolyólag, mint a legutóbbi. Megvolt a Supernatural atmoszféra, a könnyedséget, a poénokat vegyítették a komoly történettel. Jó volt.

Nagy hülyeségre vállalkoztam, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem ezt a filmet. Hogy mondhatnék véleményt úgy róla, hogy nem láttam az előzmény trilógiát? Nos, úgy hogy a Hagyatéknak semmi köze nincs Bourne-höz.
Legalább is csekély, ugyanabban az univerzumban játszódik, ugyanazokkal a díszletekkel, de más főszereplővel és egy olyan történettel, ami megkísérel folytatni egy – úgy tudom hiánytalanul - lezárt szériát.

A most bemutatásra kerülő darab egy 2012-es, 25 részből álló anime, amely nagyon gyorsan az emberek kedvencévé vált. Maga a történet arról szól, hogy a nem túl távoli jövőben a szerepjátékra vágyók csak feltesznek a fejükre egy sisakot és már az online kalandok világában találják magukat. A bökkenő akkor következik be, amikor ráeszmélnek, hogy nincs kilépés gomb, addig nem hagyhatják el a képzeletbeli világot, amíg valaki végig nem viszi a játékot. Az már csak hab a tortán, hogy ha meghalsz a csatamezőn, akkor a valóságban is befellegzett.

Csalódott vagyok. Remélem nincs igazam, de úgy tűnik, hogy a sorozat eddig bírta tartani a színvonalat. Az első és második rész túl magasra tette a mércét, amit a folytatás már nem igazán tudott megugrani. A széria legnagyobb erősségét, a karaktereket parkolópályára tették, alig kaptunk belőlük valamit. A lendület is alábbhagyott, kiszámítható volt és váratlan, hogy mindent egy bizonyos eseménynek rendeltek alá. Pont olyan érzésem volt, mintha egy tucat-nyomozós sorozatot néznék.