Zeitgeist: Addendum
A botrányos dokumentumfilm következő felvonása ott folytatja, ahol az első rész abba hagyta. A szuggesztív stílus megmaradt, a mondanivaló tálalása változatlan, a téma sem tér lényegesen az előzőektől. Ám mélyebben megmerül benne…
Az első film három főbb részre oszlott és azokból az utolsó volt „Az ember a függöny mögött” vagyis, a világunkat irányító emberek csoportja, akik manipulálják az életünket. Az Addendum főként ezt a témakört járja körbe, csak sokkal részletesebben, ám a megszokott stílusban, szuggesztív zenével és képi hatásokkal, idézetekkel, filmrészletekkel támogatják mondanivalójukat, emellé archív felvételeket alkalmaznak. A szokásos narrációval párosulva, tárják elénk a véleményüket, ám amíg a Zeitgeist attitűdjében észrevehető volt valami fensőbbséges és gúnyos, addig a második rész lényegesen letisztultabb és profibb, ha lehet így fogalmazni.
Ez a film is részekre oszlik, – 4-re - de főként a pénzüggyel foglalkoznak, mélyre merülnek a pénzzel kapcsolatos machinációkban és részletesen tárgyalják az azzal való visszaéléseket.
1. felvonás:
Talán az alábbi idézet reprezentálja legjobban, miről van szó a részben: „A pénz adósság!”
A produkció eléggé rákoncentrál erre a bizonyos pénzügyi vonulatra. Visszatekintenek a történelemben a FED (Federal Reserve System, Amerika Jegybankja) létrehozására, tevékenységének alakulására és
a mai szerepére a világ pénzügyi pókhálójában. Elmagyaráznak bizonyos pénzügyi és gazdasági jelenségeket, illetve megismertetik a nézőt az elektronikus pénzzel, az inflációval, a kamat kérdésével, a „pénzcsinálás” művészetével és a „modern rabszolgaság” intézményével.
2. felvonás:
Ennek a tárgya is a pénz, de immáron a globalizációval kiegészülve. Vagyis a világot áthálózó és gúzsba kötő pénzügyi rendszer működésének vázolása.
Már konkrét szervezeteket is górcső alá vesznek, mint amilyen az IMF és a Világbank. Továbbá hosszasan értekeznek egy érdekes foglalkozással, és fogalommal:
Ez a Gazdasági Bérgyilkos, illetőleg a Gazdasági Bérgyilkosság, melynek célja az országok manipulálása. Megszólaltatnak egy férfit, aki egykor ezt a foglalkozást űzte (akár még így is lehet) és tőle számos példát hallhatunk. Szó esik a vállalatokról, melyek üzleti érdekektől hajtva beavatkoznak – olajkérdés – és a terrorizmus is előtérbe kerül, mint fedő story.
3. felvonás:
Itt sem térnek el lényegesen a témától, csupán egy másik aspektusára helyezik a hangsúlyt – a szociális kérdésekre. Olyan fogalmakkal találkozhatunk, mint a társadalmi kontroll, melyet elég alaposan kifejtenek. Rávilágítanak az individualizmus szörnyű hibájára, olyan negatívumokra, mint a versenyszellem erősítése, a bizalom hiánya, a kötődések megszűnése, az értékeink torz megítélése.
Hangsúlyozza a technológiától való félelmünket, miközben nyomatékosan kiáll a környezettudatos gondolkodás és a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett. Kiemeli a szükséglet generálás fogalmát, mely arra épül, hogy: „ A hiány hoz profitot!”
Emellett példaként felhoz egy naivnak nevezhető próbálkozást a „Tökéletes Társadalom” létrehozására, mely a Venus-projekt nevet kapta. A projekt kitalálója és kivitelezője hosszasan mesél a terve gondolati hátteréről, - a megvalósításról kevesebbet – vitatja, hogy törvénykezéssel megoldások születhetnek.
Mint az látható a harmadik felvonás eléggé összetett, sok mindenről szó esik benne, ám mindezek kapcsolódnak egymáshoz. Komoly kritikával illetik az oktatási rendszert és a vallásokat is.
4. felvonás:
Ez már egyfajta lezárása az alkotásnak, egy összegzés, mely során felhívják a figyelmet a nyitottság fontosságára, a változó világ követésére, a változások elfogadására, illetve egy nagyon lényeges dologra: Hogy lássuk be, ha tévedtünk!
Arra, hogy az ember nem önálló, hanem közösségi lény, szüksége van más emberekre és, hogy meg kellene végre értenünk – csak részei vagyunk a természetnek, nem urai.
A film a lehetőségek vázolásával zárul, melyek útmutatást adhatnak azoknak, akik elkötelezik magukat, vagy részben egyetértenek a Zeitgeist mozgalommal, illetve egy elég furcsa kisfilmmel, mely hatásában elég erőteljes, de a Siemens termékelhelyezés (még akkor is, ha elmosták kicsit) valahogy összeférhetetlen az üzenettel...
Mégis egy valami nagyon fontos e filmmel kapcsolatban:
Megéri odafigyelni rá, akár elfogadjuk, akár nem. Mindenki maga döntsön róla, hogy egyet ért vele, vagy sem. Az biztos, hogy senkit nem hagy közömbösen, felkavaró alkotás, vagy így, vagy úgy.
Új hozzászólás beküldése