Visszatért egy első évados régi ismerős, Morgan. Az első részben látott színes bőrű fickó, aki a gyerekét védte és nem mellesleg megmentették Rick életét. Várható volt, hogy viszontlátjuk még őket (pontosabban az apát).

Rajta kívül mindössze 3 szereplő tette tiszteletét. Rick, Carl és a mindig mogorva Michonne. Ahogy a bevezetőben is említettem nekem nagyon tetszett, hogy óvatos léptekkel ilyen közel tudták hozni a nézőhöz Michonne-t. Nem volt ez tolakodó és durva, egyszerűen bemutatták, hogy milyen valójában a lány, ha bíznak benne és megkedvel valakit. Mellesleg a rész két legnagyobb poénját is ő szolgáltatta.

Ne számítson ezúttal senki túl mozgalmas történetre. Rick és a kis csapat begyűjtő körútra indulnak. Leginkább fegyvereket kívánnak zsákmányolni, hogy megvédjék magukat. Belefutnak Morganbe, aki szinte teljesen bekattant az első évad történései óta. Innentől két útra terelődik a mondanivaló. Egyrészt Rick és Morgan győzködik egymást az új világgal kapcsolatban. Sok igazság van mindkettőjük mondandójában. A másik oldalon Carl és Michonne teszik kockára az életüket egy fénykép apropóján.

A minimalista felhozatal ellenére jól szórakoztam. Érdekes volt átélni mindkét történetet, a motivációkat, a mondanivalókat, a karakterfejlődést. Igazán csak abba tudnék belekötni, hogy láttunk már hasonló részt az előző évadban. Akkor Shane és Rick mentek el vándorútra és alig úszták meg ép bőrrel. Most is igen hasonló érzése lehetett a nézőnek. Valahogy ezeket a portyákat fel lehetne dobni valamivel.

Összességében egy jó hangulatú kitöltő részt láthattunk egy régi ismerőssel és jókora adag mondanivalóval.