Már megszoktam, hogy a horror műfajban nem tudnak újat mutatni, semmi eredetit. A nagy többség (tisztelet a kivételnek) olyan, mint a Doktor House. Mindegyikre rá lehet húzni egy bizonyos sablont. Sajnos ez elég zavaró tud lenni. Vagyis inkább unalmas.

Ellenben vannak olyan filmek, amelyek rosszak, de szórakoztatóak. Ilyen volt például a Temetőkapu. Az ténykérdés, hogy a két művet nem lehet összehasonlítani, mert 2 percet nézve mindkettőből jól látszik a különbség. Aztán van olyan horror, amin látszik, hogy komolynak szánták, igényesen meg van munkálva, még talán ötletes jelenetek is vannak, de a szórakoztatás legapróbb szikrája nélkül.

Itt is arról van szó, hogy egy szép körítést adtak egy felszínes, buta és végtelenül unalmas történetnek.

Részletezem itt...

Maga a film nem olyan rossz, aki először lát horrort, még talán meg is tud rémülni, de túlságosan unalmas és sablonos.

Röviden a történetről.
Főszereplőnk egy Allie nevű lány, aki az édesapját keresi egy kietlen szigeten, amelynek sötét múltja van. A helybeli legendák szerint egy varrónő erőszakos halált halt, ezért szelleme nem talál megnyugvásra, amíg a gyilkosai életben vannak. Ezen haragtól vezérelve mindenkit lemészárol, aki a szigetre teszi a lábát.

Allie és barátai megérkeznek a kietlen helyszínre, ahol aztán különös dolgok veszik kezdetét. Nem túl ötletes módon fogyatkozni kezd a díszes társaság.

A lány apja ekkorra már halott, kiderül, hogy annak idején hét férfi ölte meg a varrónőt, mert azt feltételezték, hogy a helyi gyerekgyilkosságok tettesét kapták el és bosszút álltak. Utolsó szavaival a varrónő megesküdött, hogy amíg az igazi gyilkost el nem kapják, ő sem lelhet nyugalomra.

Aztán hipp-hopp évekkel később gondolt egyet és megfogadta, hogy inkább addig gyilkolja halomra az embereket, amíg az ő kivégzői életben vannak, plusz az igazi gyerekgyilkos életben van.

A film nagy része a szigeten játszódik és azzal megy el az értékes idő, hogy a fiatalok egyesével eltűnnek és meghalnak. Stílszerűen bevarrják a szemeiket és a szájukat. Nagyon tetszettek a vágóképek és úgy egyébként az előadásmód. A látványra tehát nem lehetett panasz.

A legnagyobb baj, hogy végiguntam a mozit, mert nem haladtunk sehová, a történet nagy része kiszámítható volt, semmi csavar, semmi meglepetés. Kiderült, hogy a valódi gyilkos a hét ember egyike, aki megbűnhődött. De ezt már lehetett tudni középtájt is.

A színészek közül nekem speciel csak Lance Henriksen neve volt ismerős, akit láthattunk azért jobb filmekben, hitelesebb alakítással. Bár igazság szerint a színészi teljesítmények nagy részére nem volt panasz, a buta jelenetek elmaradtak (kivéve, amikor a srác a nője zoknijával megy el kitörölni a seggét), azt kell mondjam, hogy látszik az igényesség a filmen.

Ennek ellenére unalmas, felszínes, mondanivalótól mentes és rendkívül bugyuta. Egy ütősebb történet és némi mozgalmasság sokat dobott volna rajta. Kár érte.