Sok jót hallottam az alábbi akció filmről, mindenki azt mondta, hogy készült végre egy igazán jó mozi a műfajon belül. Na, gondoltam akkor ezt érdemes lehet megnézni!
Alapvetően nem is csalódtam, valóban egy egészen jó akció film A Viadal.
Ám a szokásos apróságok itt is megjelennek...

Milyen apróságok?

Mielőtt rátérnék ezekre, hagy kezdjem a történettel, ami magában hordozza egy jó látnivaló lehetőségét, még akkor is, ha az alapja egy sablon. Azt gondolom mindenki tudja, hogy napsugaras világunkban a pénz és a hatalom egymással összefügg. Vannak olyan emberek is, akiknek mindkettőből jutott. Az ilyen embereket gyakran nem köti meg semmi.
Se etika, se törvény, se konvenciók. Itt van ugye egy sablon: Még pedig az, hogy gazdag, hatalmas emberek szórakoznak. Ennek ellenére a film ötlete sajátságos, újszerű.
Ezek szerint minden 7. évben egy városban különös sportesemény kerül megrendezésre. Ennek neve Viadal és gondos előkészítés előzi meg, hogy a gazdag és hatalmas emberek jól szórakozhassanak azon, hogy számos hivatásos gyilkos miként öldökli egymást a fődíjért. Az idei mókát Londonban rendezik, és a versenyzőket egy meglehetősen komolyan kiépített kamera rendszeren keresztül követik figyelemmel. Na, meg egy-egy beléjük telepített nyomkövetővel!
A bérgyilkosok tíz millió dollárért nyomulnak, de a végén csak egy maradhat, aki mindent visz. A versenyzők a legjobbak legjobbjai, sőt köztük van az előző eresztés bajnoka is, Joshua Harlow, (Ving Rhames) de őt nem a pénz motiválja, hanem a bosszú.
Feleségével végeztek pár hónappal a verseny előtt, ő pedig kapott egy fülest, hogy a gyilkos is az indulók között lesz.
A névtelen, ám annál hatalmasabb pénzeszsákok összegyűlnek, hogy követhessék az eseményeket, megtekintik az indulókat is. Ezek között található a vén veterán, Harlow, a legnagyobb favorit.
Továbbá Lai Lai Zhen, (Kelly Hu) aki a legjobb ázsiai gyilkos hírében áll. Egy texasi elmebeteg, Miles Slade, (Ian Somerhalder) aki szereti összegyűjteni áldozatainak ujjait. Említésre méltó még az orosz versenyző, Yuri Petrov és a Sebastien Foucan által alakított Anton Bogart.
Az utolsóként említett Bogart egy furfangos figura, ugyanis kivágja magából a nyomkövetőt, majd azt egy csóró pap kávéjába csempészi. Ez a pap egy lecsúszott piás Joseph MacAvoy (Robert Carlyle).
Így egy bárány kerül a farkasok közé.
A templomban találnak rá, mivel a beléjük operált nyomkövető beazonosítására mindenki kapott egy-egy GPS-szerű masinát, hogy elkaphassák egymást. Lai Lai miután végez Yuri-val, kikérdezi az atyát, hogy kerül a játékosok közé.
Megállapítják, hogy tévedés történt, ám a csinos keleti lány, elbűvölő akcentussal biztosítja a vinnyogó tiszteletest, hogy nem lesz semmi baj és magával viszi.
Ezalatt néger veteránunk komoly tűzharcba keveredik az Angels Cici bárban, mivel azt az információt kapja, hogy a texasi fenegyerek, Slade végzett az asszonyával. A nagy vérfürdő után az ifjú titán elfogja és megkínozza az öreget, ám a vén róka nem adja fel. Ez a jelenetsor egészen jó.
A bosszú élteti, és felgyújtja a kölyköt, aki azonban még meglóg, de előtte elköpi, hogy nem ő a felesége gyilkosa. Nehéz kikövetkeztetni, hogy ki…

Innentől begyorsulnak az események, a bérgyilkosok hullanak, mint a legyek.
A zene remek választás volt. „everytime we say goodbye” :D
A végére hatan maradnak. Az is kiderül, hogy a nyomkövető nem csupán nyomkövetésre szolgál, hanem egy bizonyos határidő lejárta után kellemetlen meglepetést okozhat.
A film végjátéka legalább olyan látványos, mint a filmben látható akció jelenetek. Némi angol emeletes buszos -  kamionos üldözés, bunyó, lövöldözés, egyszóval minden, ami kell.
A végén persze megtudhatjuk mi is volt a háttérben, miért halt meg az asszony, stb.
Azt kell mondjam nem volt benne semmi meglepő, könnyen kikövetkeztethető.
Ténylegesen egy remek akció filmről van szó, mégis akadnak apróságok, amik rontanak az élményen.
Ezek közül egyik a kiszámíthatóság. Ezt azt hiszem nem is kell részleteznem.
Illetve, elméletileg profi bérgyilkosok szerepelnek a versenyen, de lőni azt nem tudnak és egyiküknek sem jutott eszébe felhúzni egy golyóálló mellényt…
Aztán ott voltak a poénosnak szánt jelenetek, amikkel az utóbbi időben megspékelik az akció filmeket.
Vegyük például a benzinkutas jelenetet, a budin gyóntatás is kicsit túlzás volt, de az még elfért.
És a MacAvoy-Lai Lai furcsa vonzódását is kihagytam volna a filmből.
Nem értem miért kell egy akció filmbe kidolgozatlan érzelmi szál, illetve ügyetlen, felesleges poénkodás?
Mindezektől függetlenül a film valóban az utóbbi idők egyik legjobb akció mozija.