A mai napon minden Castiel körül forgott. Úgy fest a csütörtök angyala rossz útra tévedt, amely már nem titok többé. Összejátszása a halottnak hitt Crowley-val eléggé morcossá tette a testvéreket, akik alig akarták elhinni a történteket. Cas szemszögéből haladtunk végig az eseményeken egészen Lucifer legyőzésétől a jelenig. Felvilágosítottak, hogy tollas barátunk mit miért csinál, megosztva ezzel a nézőt.

Castiel egyáltalán nem tekinthető gonosznak, nem erről van szó. Csupán a céljai eléréséhez olyan eszközöket használ, ami főszereplőinknek nagyon nem tetszik. Bár ők is beláthatnák azt, hogy életek sokaságát mentette meg döntésével, képtelenek elviselni, hogy összejátszik egy démonnal. Az persze jó kérdés melyik tábornak van igaza, talán egyiknek sem és épp ez a szépsége az egésznek. Most nincs egyértelmű fekete és fehér, csupán két nézőpont, ahol mindkettő magában hordja az igazságot.

A készítőktől nagy ötlet volt végigmenni az évadon egy másik szemszögből. Tetszett a megvalósítás és tetszett, hogy a szürkébb foltokat is igyekeztek betömködni. Én a válaszokkal elégedett vagyok, biztos sok mindenbe bele lehetne kötni, ha elkezdene rajta rágódni az ember, de ha megpróbáljuk élvezni, amit látunk, akkor remek Supernatural élményben lehet részünk.

A sötétebb stílus és az utánozhatatlan hangulat ismét levette a nézőt a lábáról, aki úgy érezhette, hogy már az évadzáró képsorait bámulja. Pedig ez csak a felvezetés volt, a java csak ezután jön.

Szép gesztus volt a készítők részéről, hogy néhány Supermanes beszólással tisztelegtek a hamarosan befejeződő Smallville előtt.