Azt hiszem nyugodtam mondhatom, hogy az évad mélyrepülése volt a mostani rész. Tipikus olyan alapszituációt vázoltak fel, amit már sok-sok sorozatban ellőttek. Már az Odaátban is.

Kár, hogy nem fektetnek több hangsúlyt a fő vonalra, pedig annyi mindent ki lehetne hozni, pattanásig feszíteni a húrt, hagyni egy kicsit szenvedni a srácokat és ragyogni a gonoszt. Kár, hogy ilyen részekre megy el az idő.

Tovább...

Nem gondolom, hogy túl hosszú bejegyzés lesz ez, mert nincs semmi, amit ki tudnék emelni. Nem volt rossz epizód, csak unalmas és elcsépelt.

A történet szerint egy 17 éves Gary nevű srác és két barátja elkezdenek érdeklődni a fekete mágia iránt. Egy csinos könyv segíti Garyt ahhoz, hogy ellophassa Sam testét. Szóval egész végig ő lesz Sammy, így érdekes, fura és helyenként megmosolyogtató szituációk alakulnak ki.

Láthatóan ezt a részt sem szánták komolynak a készítők, az egész lényege, hogy a szereplők miként viselkednek más bőrében. A gond csak annyi, hogy annyiszor láthattunk már ilyet.

Ahogy az lenni szokott, a sztori kibontakozik, megtudhatjuk a bugyuta indítékot, feltűnik egy csúnya gonosz démon, aki arra akarja kényszeríteni a Sam testébe szorult Gary-t, hogy mondjon igent a nagyfőnöknek.

Megjegyzem, ha ez bekövetkezett volna, az nem várt fordulat lett volna, de nem hittem, hogy az írók meghúzzák ezt a lépést. Nem is lett belőle semmi, mindenki jól járt, a bonyodalom megoldódott.

Egy jó történet, egy ütős cliffhanger még várat magára. Visszatartott lélegzettel várom azt, amikor a fiúk nem tudják megoldani az ügyet egy rész alatt és akár több epizódot is átölelő történettel lesz dolgunk.

Tényleg hiányoznak a komolyabb, drámaibb, lendületes részek. Maybe next time.