Gondoltam megnézem újra ezt a filmet, mert úgy emlékeztem, hogy egészen jó volt. Nos, az emlékezet csal! Ez a film ugyanis borzalmasan rossz.
Pedig a sportfilmeket nagyon nehéz elrontani. Ezt azért tisztességgel sikerült. Pedig az 1975-ös eredeti – ez a 2002-es ugyanis remake – kifejezetten tűrhető alkotás, patinája ellenére. William Harrison novellájának újragondolásán azért lett volna még mit gondolkozni.

„Get in the Game!”

Tessék, igaz hát a mondás, hogy az idő mindent megszépít!
Emlékeimben egy élvezhető és izgalmas sportfilm élt, de felelevenítve a múltat, be kell ismerjem, hogy ez az alkotás kritikán aluli. Annak ellenére, hogy nevesebb alakok is megfordulnak benne, példának okáért Jean Reno.
Nem is értem mit keresett ebben a moziban.
Valamint ott van még Rebecca Romijn-Stamos, aki egy gyönyörű nő, de semmi több. Míg LL Cool J-t még kilométerekről sem nevezhetjük színésznek.
Aztán persze ott van a főhősünk Johnathan Cross, akit Chris Klein alakít a nagysikerű Amerikai Pitéből.
Cross egy illegális extrém sportokat űző fiatalember, akit egykori társa és barátja Ridley (Cool J) kihúz a csávából, majd tesz neki egy visszautasíthatatlan ajánlatot.
Meghívja a Rollerball ligába, ami Ázsiában, helyileg Oroszországban nagyon nagy divat, az egyik legkedveltebb sport. Újszerű, gyors, durva.
Mi kell még?

Cross-nak semmi, fogja magát és indul is a kihívás, az izgalom és a nagy pénz hangját követve.
Gyorsan meg is ismertetnek minket a szabályokkal. Ezek röhejesek, átgondolatlanok és nem lettek hozzáigazítva a játékhoz.
Egy csapat cirka 30 emberből áll és gyakran csak annyit látni a játékból, hogy köröznek egymás mögött és kész. Aztán meg néha meg is ütik a másikat.
Egyszóval nem igazán ragad magával a cselekmény, a meccsek körülbelül oly mértékű izgalmi faktorral rendelkeznek, mint a hangyaszedés.

Telik-múlik az idő, Cross remek játékossá, hatalmas sztárrá válik. Ennek eredményeként elvakítja a pénz, a siker és nem lát rá a sport mögött megbújó üzleti érdekekre.
Petrovich (Jean Reno) a sport mögött álló pénzember rájön arra, hogy ha erőszakosabbá teszi a játékot, akkor nagyobb lesz a nézettség. Ez nem új dolog, mindig kedveltük a tettleg vagy verbálisan megnyilvánuló agressziót.
Kenyeret és cirkuszt, ugye!
Megszaporodnak a brutális és véres balesetek a játék során, aminek köszönhetően Cross és társai rádöbbennek: Manipulálják a játékot!
Biztos meleg hógolyót vártak, úgy meglepődtek…

A kaput végleg azt teszi be, hogy Ridley is megsérül. Elhatározzák, hogy lelépnek. Ám a határon elfogják őket, színes bőrű motorosunk azonban megsínyli ezt az elfogást és elhalálozik.
Cross kényszerűségből visszatér a csapathoz, a játékba, de mindezt csupán tetteti. A bosszú lehetőségét várja. Ezalatt Petrovich-ék eltervezik az ő kinyírását, még pedig a pályán.
Az utolsó meccs tehát brutális, véres, drámai, hősies… és gagyi.
Ebből is látszik, hogy a sportok nem ritkán valóban többek egy közönséges sportnál, hiszen ebben az esetben egy egész forradalom tör ki a véres testmasszázsból, amit Rollerball-nak hívnak.
Cross bosszút áll, a végére tengernyi vér el-és szétfolyik, de győz a jó!

Láthatóan próbálkoztak a készítők, hogy valamit kihozzanak ebből az izgalmas témából, ami a jövő sportja. Apropó, majd elfelejtettem, hogy ez a film egyébként sci-fi…
Mindannak ellenére, hogy híján van mindennek, amitől valami tudományos fantasztikum lehet.
Lehet, hogy azért kapta meg ezt a címkét, mert a jövőben játszódik? Ez lehet az ok, mivel más nem lehet. Annyira a jövőben játszódik, /2005/ hogy ezt normál emberi elme nem is tudja feldolgozni.
A film 2002-es. Három év előre a jövőbe, elképzelhetetlen, felfoghatatlan távlat…
Ezen túlmenően a film azért rossz, mert a lényege – a játék maga – átgondolatlan, felületes és nem nyújt izgalmat. A viszonylag sok meztelenkedéssel nem lehet eladni egy filmet.
Illetve el lehet, de az már egy másik kategória… :D
Ha már itt tartunk, nem mehetek el szó nélkül, külföldön is próbálkozó színésznőnk, Dobó Kata mellett.
Ő is szerepel a filmben, persze nem sokat, (egy stílszerűen Katya nevezetű orosz játékost alakít) de azért ott van. Meg ott van, a sok reklám és termékelhelyezés között, Pink és a Slipknot. Az énekesnő és a máris legendának számító metál együttes többször is feltűnik.
Végső soron a film nézhető, ám szenvedés a látványa,  nem is túl jó film. Az IMDB 2,7-es értékelése nem a véletlen műve. Egyszer, aztán soha többé…