Habár a zárás nem volta annyira magával ragadó, összességében pozitív meglepetés a sorozat. Kicsit nem is értem a készítőket, hiszen a lezárást megelőző két epizód is nagyon magas színvonalat produkált, miközben a folytonosság problémáját is kiküszöbölték. Azt vártam volna, hogy a folytatás is ezen témakör köré épül egyfajta egységet teremtve az utolsó három között.

Aztán mégsem így lett, voltaképpen egy teljesen random részt kaptunk Emmet barátunkkal a fedélzeten. Voltaképpen az ilyenkor szinte kötelező dráma megszületett, mert egy ismeretlen lelőtte Lincolnt. Az eredeti célpont a fiatal orvos apja lett volna, de előbbi megmentette, így ő lett az áldozat. Nincs semmi kecmec, Linc meghalt, mindenki újjal mutogatott a másikra mint lehetséges támadóra.

Ez a felállás nem is lett volna rossz. Kis nyomozgatás, világfájdalom, gyanú ide-oda, stb. Aztán mégsem így lett. A fő mozgatórugó a halott férfi vissza hozatala a sírból, ami átcsapott kissé erőltetett ördögűzésbe. A támadó kilétére gyorsan fény derült, aki megkapta megérdemelt büntetését.

Sajnos az egész mondanivaló átment egyfajta apa-fiú konfliktusba. A többi karakter nem sok szerephez jutott. Egyértelműen Lincoln és Emmet páros táncává amortizálódott a befejezés. Ahogy az lenni szokott a fény győzedelmeskedett elűzve a démont és visszahozva Lincet az élők sorába.

Az utolsó képsorok bizonyították, hogy a folyó nem engedi el olyan könnyen a betolakodókat.

Összességében egy felemás befejezést láthattunk. Ennél sokkal többet ki lehetett volna hozni a mindeddig nagyon magas hangerőn dübörgő sorozatból.

A rajongók nevében köszönjük chetory feat. BlaiSeCT fordítópárosnak és Alias mesternek a pompás feliratokat.