Ha kicsit távolabbról nézzük az egyes epizódokat és az azokhoz kapcsolódó furcsaságokat, láthatjuk hogy nincs túl sok következetesség a történetben. Megmosolyogtató, hogy minden sötét erő hőseinken összpontosul, mindig belefutnak valamibe. Olyan érzésem van, mintha össze lenne dobálva sok jó ötlet, de nem dolgozták ki a lépéseket egyikből a másikba.

A mostani borzongás hozta a kötelező színvonalat. Kifejezetten tetszett a rész. Ismét ügyesen összekötötték a természetfelettit és magát az átívelő sztorit, hogy aztán újabb lépést tegyenek a finálé felé. Nincs túl sok rész hátra, érezhető volt, hogy fel kell pörgetni az eseményeket.

Egész végig sokat foglalkoztak Russ-sal, Lena apjával, aki Emmet operatőreként tartott az expedícióval. Kissé feltűnő módon tárták elénk, hogy bizony az említett férfi visszaköszön még az epizód során.

Az út során egy hajóval találták szembe magukat a kis csapat tagjai. Még szerencse, hogy kaptak alkatrészt, amivel sikerült megjavítani a Mágust. Azzal azonban nem számoltak, hogy kísértethajóba botlottak és a legénység tagjai csak akkor szabadulhatnak meg, ha visznek valakit maguk helyett a fedélzetre. A jelek szerint találtak is valakit, Russt.

A dolgok mentek a maguk medrében, míg végül elérkeztünk a fináléhoz, amit biztos sokan előre sejtettek. Russ uraság nem rab, hanem a legénység része, ő is szellem, aki nem hagyhatja el a hajót. Némi drámázás után Lena végignézte apja szellemének távozását erről a létsíkról.

Összességében egy jól megkomponált és élvezetes részt láthattuk. Egyedül a következetességet és a részek közötti nagyobb átmenetet hiányolom. Ezen kívül már csak 3 rész maradt.