A rózsa neve

Kiváló példája, a ritka, a megfelelő címfordításnak. És nem mellesleg egy egészen jó film is ez az Umberto Eco azonos című, világsikerű regényéből készült olasz-francia-német koprodukció. Egy korhű krimi, inkvizíció, vallási viták és egy szövevényes történet.

 

Biblia, bűn, szerzetesek, rejtélyek…
A 86’-os krimi, melyet most klaviatúra végre tűztem, akkoriban a legdrágább európai film volt.
Nem látszik rajta? Úgy néz ki, mint egy alacsony költségvetésű mozi?
Ennek a korabeli megjelenítés lehet az oka, mely egyébként rengeteg pénzbe került.
Gondoljunk csak a rengeteg felépített díszletre, az elkészíttetett jelmezekre, Sean Connery gázsijára…
Igen, Sean Connery a film relatíve főszereplője, bár a történetet nem ő meséli el.
A narrátor nem más, mint a Christian Slater alakította Adso, aki Connery (Baskerville-i Vilmos) tanítványa. A történet, időnként elő bukkanó mesélőjének magyar hangja pedig a mindenki által szeretett Bodrogi Gyula.


A story 1327-ben játszódik. Javában dúl a Középkor, amikor Connery és Slater egy kissé elszigetelt bencés apátságba érkezik. Érkezésük oka, pedig egy gyilkossági ügy kivizsgálása.
A hely és az ott élő, főként szerzetesek, személyek irgalmatlanul nyomasztó hangulatot árasztanak a film 130 perce alatt. A groteszk karakterábrázolás
mögött megbújik némi egyházellenző látásmód is, mely nyilvánvalóbb formát is ölt a történet során.
A helyiek szerint maga a Sátán bujkál a kolostor falai között, miközben bűnökre buzdítja az itt élőket, megöli őket. Természetesen kiderül, hogy az ördögnek vajmi kevés köze van az ügyhöz, az embereknek sosem kellett a bűnökhöz külső segítség.

Bizarr gyilkosságok történnek, melyek párhuzamba állíthatók a Jelenések könyvével, illetve sátánista, eretnek módszerekkel. Baskerville-i Vilmos és Adso nyomoznak, de a dolgok lassan derülnek ki, nem állnak össze a kirakó darabkái.
A film az elejétől kezdve izgalmas, nem unalmas, ébren tartja a figyelmet.
A fordulatok nem mesterkéltek, vérbeli krimi az egész történet némi misztikummal vegyítve.
Továbbá akad egy már-már megszokottnak nevezhető szex jelenet a film cirka közepe táján.
A fiatal Adso-t elkezdik megerőszakolni, aztán persze önkéntes alapon folytatódik az eseménysor…
Az események begyorsulnak, megjelenik az Inkvizíció és eretneküldözés veszi kezdetét.
Szép lassan fény derül az egész történet motivációjára is. Ez pedig egyetlen, mérgezett könyv, illetve egy titkos tudást rejtő könyvtár.
A film végére elszabadul a pokol.

A gyilkosságok gyanúsítottját ki nem találná senki se, a parasztok fellázadnak a vagyonon vitázó papság ellen.
Van ebben valami utópisztikus vágy…

A lényeg az, hogy régen láttam ilyen remek krimit. A középkori atmoszféra és megjelenítés, a latin nyelv gyakori használata csak még egyedibb, különlegesebb ízt adott neki.

8

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről