A pokol anatómiájával már találkozhattatok itt nálunk a Sorozatportálon. Igaz, már nem mai bejegyzés, de A-fraid elbeszélésében (http://sorozatportal.hu/content/pokol-anat%C3%B3mi%C3%A1ja) választ kaphattunk arra, hogy milyen filmről is van szó. Az alábbi bejegyzést Colette készítette, aki egy teljesen más nézőpontból közelíti meg a filmet. Egy más típusú elemzésről van szó. Érdemes mindkét cikket elolvasni és ki-ki maga döntse el, hogy ad-e esélyt ennek a filmnek. - wouhn

    Az előző megnyilvánulásaimra adott reakciók miatt (http://sorozatportal.hu/content/dorian-gray) talán most nem kezdeném a kritika kritikájával. Mindenkinek lehet ugyanis másfajta véleménye egy filmről. Véleményem szerint ez azonban inkább arról szól, hogy sokan nem éppen a legszerencsésebb nézőpontból közelítenek egy adott alkotáshoz, ezzel pedig megfosztják a művet még annak lehetőségétől is, hogy valamiféle pozitív tapasztalattal szolgáljon és fényt derítsen esetlegesen olyan rejtett tartalmakra és izgalmasnak mondható megvilágításokra, amikre addig gondolni sem mertünk. Megjegyzem, lehetséges, hogy még maga az alkotó sem! Adjunk tehát Catherin Breillat filmjének is legalább még egy esélyt!

Ide kattintva olvasható a teljes cikk...

    Kicsit irodalomórákat idézően kezdeném a cím elemzésével. :-) A pokol anatómiája. Anatomie de l'enfer. Máris hosszas agyalgatásra serkenthet. Belenézünk filmünkbe, vagy csak a róla készült kritikára és máris kiviláglik, hogy bizony egy nő és egy férfi intim kapcsolata rajzolódik ki. Ez a kapcsolat azonban különleges, hiszen elsősorban a női test feltérképezésére épül. Akkor tehát ismét visszatérve a címre a pokol a nővel lenne egyenlő? Nos erre egy kis turpissággal megkapjuk a választ. Ehhez némi nyelvtudásra is szükségünk lesz. Angolul ugyanis a pokol 'Hell'. Francia barátaink azonban valamilyen különös oknál fogva képtelenek a 'h' hang ejtésére, így náluk valahogy így hangozna: 'ell'. Ez az ejtésmód pedig történetesen megegyezik a francia személyes névmás egyes szám harmadik személyű alakjával, annak is NŐI párjával: Elle. Így lesz a pokolból Nő, vagy ha úgy tetszik a Nőből pokol. A pokol anatómiájából egyúttal A Nő anatómiája. (Mentségemre szolgáljon, hogy mindezzel a rendező tökéletesen tisztában volt és több interjúban említi is ezt a kis szójátékot. ;-))
    Hát akkor a bűvésztrükknek vége kezdhetjük már végre a filmnézést. Nade! Máris szembesülnünk kell egy újabb ijesztő dologgal: "A film illúzió: alapja nem a valóság illetve a fikció, ahogy nem is az esemény, hanem a mű valósága."  Bevallom, hogy én ez után a mondat után máris térdre rogytam.  Nade egyszer csak úgy gondoltam megpróbálom felfogni. Nem ment.  Szomorú tény, de erről vagy a rendezőt, vagy valamiféle nagyon bölcs tudós embert kellene megkérdezni. Vagy... a közvéleményt.  Hát lássuk! Ki mit gondol? Fontos ez a mondat vagy sem? Kell-e ide vagy sem? és a legfontosabb: Jelent valamit vagy sem? Várom a javaslatokat!
    Továbblépek. Tuctuc zene, disco, két férfi félreérthetetlen pozícióban. Sokkoló kezdet, éppen arra alkalmas, hogy kiköpjük az épp nyugisan majszolgatni kezdett popcorn-falatot. Miközben próbálunk felocsúdni, feltűnik, hogy valószínűleg egy meleg-bárban vagyunk. Ráadásul itt egy nő, csókolózik egy meleg férfival, aki pár perc múlva ismét homoszexuális partnerével táncol. Kész káosz. Az ember máris elveszett és fogalma sincs, mi jöhet még. Öngyilkosság.  Egy meleg bár mosdójában, egy üveg sör és egy meleg-csók után. Kinek jutna ilyen eszébe? Miért? Leleményes rendezőnk persze rögtön tudta, hogy valami hasonlót fogunk kérdezni éppen ezért hamarosan a főhős szájába adva válaszát segítségünkre siet. Ezzel máris sugallva, hogy A Férfi nézőpontjából fogjuk látni az eseményeket. Később a beszélgetésből ki is derül, hogy mindketten tudták egy korábbi érintésből, hogy mi fog történni. A Férfi az öngyilkossági kísérletet, A Nő A Férfi reakcióját. A Nő provokálta a találkozást, akarta, hogy megmentsék? A miértre a válasz: Mert NŐ vagyok, hozzátehetnénk: és meg akarom mutatni magam neked, egy olyan férfinak, aki még nem ismert nőt (jelzem, ilyen nem sok van: vagy gyerek, vagy pap, vagy meleg) Természetes, hogy ez még A Férfit is érdekli. (Megjegyzés: az, hogy épp egy férfiak által használatos eszközzel, egy borotvával igyekszik A Nő véget vetni életének, csepp iróniára is utalhat, mintha maga a férfi nem követné el a gyilkosságot egy borotva képében... Mellesleg szerintem erre utal az a pillanat is, mikor A Férfi elképzeli, ahogyan a hölgy a gyógyszertárból kijövet a torkát vágja el. Titokban talán minden férfi a halálunkat kívánja? :-D vagy esetleg ez a boncolás folyamata, amikor A Férfi előtt feltárul A Nő anatómiája?)
    Szóval együtt folytatják útjukat az éjszakában főhőseink. A Nő kijelenti, tudja, hogy a hímek miért járnak a mosdóba... Nos az ő véleményével nem értek teljesen egyet, néha egy férfi is elvégzi a szükségét, nem csak szexuális kielégítésére vágyik. Valószínűleg ezt A Férfi is így gondolja, ugyanis helyből felpofozza és lekurvázza frissen szerzett barátját. Ekkor gondolná azt az ember, hogy végképp szétválnak útjaik, hisz nincs sok értelme a további csevejnek. Újabb meglepetés: nem így történik. Sőt! Az elmaradt köszönetnyilvánítás az életmentés okán megtörténik, igen érdekes formában ugyan, de A Férfinak látszólag jól esik. :-) És ekkor... Mikor kell kérni valamit egy férfitól, ha nem akkor, mikor épp annyira nem jár a földön, hogy mindenre igent mond?! "Maga, aki nem szereti a nőket, pontosan lát engem. Elfogulatlanul, részlehajlás nélkül." A Férfinek néznie kell a Nőt, mikor az nem látja magát. Ahogyan narrátorunk is konstatálja: így köttetett meg az alku.
    Jönnek a gusztustalanabbnál gusztustalanabb jelenetek, az érthetetlenebbnél érthetetlenebb mondatok és cselekedetek. Az első éjszaka érdekesen kezdődik. A Nő pisilni megy. Anatómia... Legalább van időnk A Férfivel azonosulni és körbenézni a szobában. A Nő levetkőzik és elnyúlik az ágyon. Erre már a 18-as karika megjelenésekor számíthattunk. Számomra mégis az a szokatlan természetesség a lenyűgöző, ami egyáltalán nem jellemző pl. a tipikus hollywoodi filmekre. A nő hónalja szőrős, meglátszik rajta a melltartópánt helye és nem teljesen "csupasz". Éljen! Egy húsvér nő! Nem egy retusált cicababa! A Férfi hangsúlyozza, hogy csak figyelni akar, A Nő pedig azt, hogy reménykedni csak lehet. Megkezdődik a filozofikus beszélgetéssorozat. A Férfiban pedig a sok ódzkodás és kritika közepette felmerül a kérdés, hogy vajon mi távolította el a női nemtől. Ekkor pedig egy igen fura gyerekkori emlék kerül előtérbe, s egyből a brutalitás és a gyilkosság társul ismét a folyamathoz.  A film mindenáron arra akar kilyukadni, hogy a szex brutalitás és a nő és a férfi közti viszony egy háború, egy ellenséges kapcsolat? És ha igen? Igazat állít?
    Míg A Férfi agyalt, A Nő elfoglalta magát és ő is elmélyedt... no nem a gondolataiban. Egyre mélyebbre hatolunk a női test anatómiájában. Olyannyira, hogy A Férfi már nem is bírja idegekkel. Iszik. "Mikor a test tárulkozik fel, nem nézhetem tovább, nem lehet több szavam."-mondja.- "Muszáj elfelejtenem ezt az állati viselkedést. Ezt a magányt.". A Férfi véleményem szerint betöretett. A Nő elérte célját. Szenved és kívánja őt. Most A Nő emlékezik. Kislánykorára. (Hangsúlyozom, nem egy kiskorú kislányt mutogatnak a filmben pőrén, mivel ezt a törvények tiltják. A rendező állítása szerint csak egy bábut láthatunk a képeken.) " A nő a férfi betegsége." Hangzik a következtetés. És valóban. A Férfi képtelen ellenállni A Nőnek és közeledni kezd hozzá. Ő is mélyről kezd vizsgálódni. A Nő türelmetlen. "Néznie kell, mikor nem látom magam!"  Már nyílt szexuális felhívásra gyanakszunk. Ekkor A Férfi elhagyja a szobát. Az óceánról való gondolatai azonban tovább készítik elő a várható aktust. Ami érdekesen indul. A Férfi kirúzsozza A Női ajkakat. Mindet... Hogy miért, azt döntse el mindenki maga. A vörös szín a tiltás jele, vagy a hangsúlyozásé lehet egyben. Mindenesetre A Férfi megteszi, amitől annyira tartott. Látszólag azonban megbánja, hisz ő nem is vonzódik a nőkhöz. Nem is ismeri A Nőket. Világéletében undorodott tőlük. S most, ahogy egyre közelebb került hozzá, rájön, hogy mit hagyott ki eddig... ;-) Ezért sír? Vagy azért, mert megtörtént?
    Második éjszaka is pisiléssel kezdi A Nő. Természetes folyamat: ez is A Nő anatómiája Ahogyan ezen éjszaka központi eseménye: a menstruáció. Azt gondolom mindenki észrevette, hogy gyorsabban zajlottak az események. A Férfi felpörgette őket. Gyorsan levetkőztette A Nőt, hogy az minél előbb aludhasson, ki tudja, talán azért, hogy minél előbb huncutkodjanak, ugyanis A Férfi látszólag csak álmában meri hölgyeményünket megkörnyékezni. Érdekes, hogy ez a nő bármikor és bármilyen pozícióban képes aludni. Ez pedig leginkább ebben a fejezetben tűnik fel. A férfi ugyanis olyannyira visszariad a menstruációtól, hogy igyekszik valahogyan elfojtani. Ha másképpen nem egy háromágú kerti eszközzel, aminek fogalmam sincs mi a neve. Várom az ötleteket! Felhívnám a figyelmet a gyönyörű, szinte festménynek is megfelelő képekre. A Nő ezzel a mesterséges farokkal éppen úgy néz ki, mint a pokol szülötte, mint maga az ördög. Azért is annyira feltűnő ez a jelenség, mivel pár perccel ezelőtt még egy feszületet láthattunk az ágy felett.  Megint megjelenik az erőszak, mint A Nő és A Férfi kapcsolatának természetes velejárója.
    A harmadik éjszakán A Nő szükségesnek tartja, hogy megismertesse "párját" ezen rejtelmekkel is. Természetesen megint komoly filozófiai mondanivalóval társítva. A Férfiak ugyanis szerinte be akarják zárni A Nőket, hogy csak maguknak tartogassák őket... Hmm. Talán van benne valami, hiszen A Férfinak egyáltalán nem tetszik, hogy A Nő nyitva hagyta az ajtót, hogy bárki bejöhessen. Szépen lassan eljutnak odáig, hogy maga a menstruáció is férfi-találmány. Arra született, hogy A Nőket távol tartsák maguktól, hogy bezárják őket, hogy félelmetessé tegyék őket, hogy ellenséggé váljanak. Az ellenséget pedig ugyebár akkor győzzük le, ha megisszuk a vérét. Ez a vérszerződés pedig mintha valóban fordulópont lenne kettejük kapcsolatában. Egyre jobban megismeri A Férfi A Nő anatómiáját. S már azt is megtanulja, hogy a közösülés nem annak materiális mivolta, hanem érzéki jellege miatt élvezetes. Igaz, hogy egy tampon felhelyezése a példa, de kedves uraim, ez igenis így működik nálunk.
    A negyedik éjszakán már egy kőfallosz segítségével példálózik főhősnőnk. Hasonló következtetések kedvéért. Az élvezetet A Férfi okozza, mint személy, nem pedig egy élettelen test. A legérzékibb szexuális jelenettel találkozhatunk ebben a fejezetben. Ebből indul ki pedig az a gondolat, hogy A Nő vére azért félelmetes A Férfi számára, mert az életet teremt, míg fekália, ami egy esetleges homoszexuális közösülés során kerülhet A Férfi nemi szervre csupán élettelen valami, ami közelebb áll hozzá. Ő ugyanis életet vesz el, míg A Nő életet ad. Ismét egy feszültség és ismét az erőszak.        
    A finálé természetesen kettejük elválása, a pénz elfogadása, amit a férfi már annak pillanatában megbán. Útja rögtön férfitársai közé vezet, a kocsmába. Egyikük hosszas unszolása ellenére rájön, hogy igenis sokat jelentettek számára ezek az éjszakák, mert valaki bevezette abba, ami eddig teljesen ismeretlen volt számára, így visszatérne A Nőhöz, hogy legalább a nevét megtudja. A házban azonban csak a véres lepedőt találja (mely nekem furcsamód kétségbeejtően a torinói leplet juttatja eszembe). Majd mintegy befejezésül mégis megjelenik A Nő, aki visszatér oda, ahonnan valószínűleg jött: a mélybe. Hogy a pokolba-e vagy sem, nem tudom. Az viszont biztos, hogy A Férfi visszaküldi oda, ahová való. A többit pedig mindenki gondolja hozzá.
    Talán ennyire részletekbe menően nem kellett volna jellemeznem a filmet. Fontosnak tartottam azonban, hogy ne csak a gusztustalan, visszataszító és meghökkentő eseményeket lássuk, hanem nézzünk a látszat mögé, halljuk a mondatokat és mi is kezdjünk el filozofálgatni erről a furcsa kapcsolatról. Legyünk mi is részesei az alkunak, lássuk allegorikusan ezt a viszonyt! Gondoljunk bele, hogy vajon tényleg ennyire ismeretlenek vagyunk mi nők a férfiak számára? A férfiak vajon tényleg ennyire félnek tőlünk?  Tényleg ennyire távol vagyunk egymástól, vagy sokkal közelebb, mint gondolnánk? Ellenségek vagyunk, vagy szövetségesek? Véleményem szerint ezen kérdéseket boncolgatja a film. Meghökkentően, mondhatnám meghökkentő természetességgel, hiszen amit látunk, az maga A Nő. A gusztustalannak mondható jelenetekről nekem az a véleményem, hogy lehetséges, hogy valaki nem bírja gyomorral vagy idegekkel, de sokszor szerintem ami a szexualitást illeti, Breillat számos pornófilmnél szebben és művészibben ábrázolja A Férfi és A Nő közti aktusokat, még ha meghökkentően brutális és erőszakos jelenetekkel készíti elő őket., amik egyébként épp azáltal hökkentenek meg, hogy magában a filmben teljesen megszokottak és természetesek, ahogyan általában A Férfi és A Nő közti viszony is (vagy mégsem?)...