Volt szerencsém a napokban megtekinteni a Titkok városa (Point Pleasant) című 2005-ös sorozat bevezető részét. Az egész széria mindössze 13 részből áll, azaz nem hosszú, mégis úgy érzem, hogy kihagynám a többi epizódot. Az ok nagyon egyszerű: a pilot kicsit sem hatott meg. Jó, lehet, hogy ahogy halad előre a történet, bedurvulnak az események, de csókolom, az első résszel kéne megnyerni a nézőt, hogy folytassa, ez pedig nagyon kevés volt a megváltáshoz.
Történt egyszer, hogy egy szőke hölgyikét partra sodort a víz (fenéket: úgy mentették ki) egy Point Pleasant nevű városkában. Egy helybeli család befogadta néhány napra, nem is sejtették, hogy ő az Antikrisztus, aki képességeivel lerombolja a világot. Még ő maga sincs tisztában sorsával, mégis érzi, hogy nincs minden rendben körülötte. Ha most felhőköl valaki, hogy ez nem is rossz, ezt nekem is látnom kell, akkor kérem olvasson tovább. A probléma az ezzel a sorozattal, hogy 3 perc izgalmat 10 perc unalom követ. Mert alapvetően a szörfözésről, csajozásról, pasizásról, szerelmi háromszögekről, idióta személyes problémákról szól az egész. Ezért utáltam meg a True Blood-ot is, mert össze-vissza kefélnek benne a vámpírok, amikor ez engem marhára nem érdekel. A Titkok városánál is olvastam egy beharangozót, hogy tök jó misztikus sorozat, közben meg orbitális baromság volt a bevezető rész.
Nem is szaporítom tovább a szót, akinek kedvet adtam a Point Pleasant című gyöngyszemhez, szerezze be és nézze meg!