Elsősorban szeretnék elnézést kérni, hogy jócskán késve írtam meg a pilot kritikáját. A helyzet az, hogy eladtam a számítógépem, hogy vegyek egy notebookot, így egy időre gép nélkül maradtam. Viszont most már meg van a laptop, így végre megírhattam.

A kezdés egész jó lett, bár voltak benne laposabb poénok. Ezektől eltekintve viszont a részen végig futó poénok képesek voltak fenntartani a nevetést. Az alap sztori, hogy egy tipikus amerikai cég - amely semmire sem hasznosítható kütyüket árul - telefonos szekcióját Indiába költöztetik.

Tovább...

Az első képsorok rögtön ezt tálalják a nézők elé, hiszen láthatjuk, hogy a frissen tréningezett srác beslattyog a jó öreg irodaépületbe, hogy vezetőként folytassa teendőit. Meglepően tapasztalja, hogy kisebb leépítés volt a cégnél, senki sem maradt. Főnöke hamar döntésre kényszeríti, ugyanis vagy elvállalja az Indiai kirendeltség vezetését, vagy kereshet új munkát. Szerintem nem kell közölnöm, hogy melyiket választotta. 

Változatos, színes karakterek építik fel a sorozatot, elsőre ott vannak az indiai emberkék, akik sok poén forrásai már az első részben is. Ezen kívül pedig ott van egy vérbeli ausztrál nő, akivel rögtön szimpatizál főszereplő igazgatónk. 

Tetszetős a sorozat azon által, hogy nem csak a megszokott amerikai kultúrát láthatjuk a képernyőn, hanem megismerhetjük az indiaiak szokásait, hagyományait és a vallásukba is belementek az írok. A tehén szent állat, amit nehéz megszoknia egy amerikai embernek, aki ha ránéz, máris megkívánja a hamburgert. 

Alapjába véve nézhető sorozatnak ígérkezik, pár részig még biztos jelentkezem vele, aztán meglátjuk, hogy megtud-e fogni hosszabb távon is.