Bevallom nagy reményekkel vártam e filmet, mivel Sandra Bullock ősrégi kedvencem, Reynolds-ot meg a Waiting óta kedvelem. Nagyon kiváncsi voltam mit hoznak össze együtt. Azt kell mondjam gyengébbet kaptam a vártnál, de végső soron így sem lett egy rossz mozi.

Nászjelentem…

Összeállt két parádés komikus egy inkább sablonmód romantikus, mintsem poénos filmre. Nem mondom akadnak rekeszizomra is ható jelenetek, szövegek, de összességében én valami kreatívabbat vártam, pláne ha figyelembe veszem az abszolút nem sablonos alapötletet.
Bullock (Margaret) egy könyvkiadó cég felső vezetője, míg Reynolds (Andrew) papíron az asszisztense, valójában a csicskása, lábtörlője. Margaretet utálja is mindenki, Andrew sem kivétel, mivel egy fensőbbséges, érzelemmentes, karrierista, szemétkedő hajcsár.
Ám fordul a kocka és kanadai származása miatt, lejárt vízum okán, ki akarják utasítani az Államokból.
Ez azt jelentené, hogy kirúgnák a munkahelyéről. De mivel Margaretnek a munkája mindene, rákényszeríti Andrew-t, hogy játsza el a völegényét.
Mi több házasodjanak össze, mert akkor zöld kártyát kaphat, amennyiben sikerül átverniük a Bevándorlási Hivatalt. Kellemesen megzsarolják egymást, majd megegyeznek.
Ám ebből fakadóan el kell utazniuk Andrew családjához Alaszkába. Reynolds karakteréről kiderül, hogy nem egy lepattant kis senki. Ezt mondjuk nem lehetett sejteni, de a többi fordulat viszonylag kikövetkeztethető. Követik az utóbbi évek romantikus filmjeinek sémáit.
Ám meg kell hagyni akad pár sajátosság, a történetből fakadóan.
Ilyen például a kutyás jelenet is, vagy a lánykérés elmesélése, ami egy jól megkomponált jelenetsor, ízlésesen tépik egymást verbálisan. Vagy ott van az először pincérként látott dél amerikai férfi ember, aki gyakorlatilag mindent ellát a településen.
Ha kell pincér, bolti eladó, sztriptíz táncos, de még pap is.
Ahogy emlékszem jó poén még az első alkalom, amikor egymás mellé fekszenek az ágyba és Margaret testközelből szerez tapasztalatot a férfiúi fiziológia egyik reggel jelentkező sajátos, ám ösztönös jelenségéről. Szerintem mindenki sejti mire gondolok… (Mi ez? Reggel van!)

Majd ismét beindul a sablongyár és kezdeti utálatuk, vonzalommá, gyengédebb érzelmekké alakul, megnyílnak egymás előtt, nevetnek együtt. Megható családi történések, beszélgetések, satöbbik zajlanak le, amitől Margaret rádöbben, hogy mennyire nincs senkije, és nem volt helyes Andrew-t belezsarolnia ebbe a helyzetbe. Közben Andrew unszimpatikus apja rájön a titkukra és elhívja az ellenőrt. Bullock megszereti a családot és ébredő lelkiismerete miatt otthagyja Andrew-t az oltárnál és elmegy az ellenőrrel.
A nagyi szívrohamot kap, a sokkoló hírtől, majd repülővel indulnak vele a kórházba.
Persze a nagyi csak megjátszotta az egészet -  ez se rossz poén – és elmennek Margaret után a reptérre. De a gépe már felszállt!
A séma folytatódik, tehát Reynolds megjelenik a munkahelyén, ahol Margaret pakol és vallomást tesz neki. Bullock végül enged, csók, majd ismét az ellenőr előtt találják magukat.
Én mondjuk ebből el tudok képzelni egy folytatást is…
Végső soron nem volt rossz film, ha a romantikus vígjátékokon belül maradunk,
a Bullock-Reynolds páros játéka javít az összképen, de nem igazán emelkedik ki a szürke tömegből.