Lost - 6x06 - Sundown

Ez a rész megint istentelenül jó volt. De mi több. Izgalmas és felfokozott hangulatú. Nagyon jól időzítették az epizódot. Az előző pár nyugisabb rész után egy ilyet bevágni. Le a kalappal.
Elöljáróban még annyit, hogy a cím nem az egyik szereplő nevére utal.

Folytatás itt...

Sok mindenre még mindig nem tudjuk a válaszokat, de legalább az izgalmakra nem lehet panasz. Mikor az IMDB-n megláttam az epizód címét, azt gondoltam, hogy Sun lesz a középpontban és körülötte forog majd minden. Nem így lett, főszereplőnk Sayid volt.

Kezdeném a kinti világ történéseivel, mert azok mégiscsak kevésbé látványosak a szigeten zajló eseményeknél.

Sayid bácsi megérkezett LA-be, meglátogatni a rég nem látott tesót, annak feleségét, Nadiát és gyerekeiket. Az élet úgy hozta, hogy iraki cimboránk belekeveredett olyasmibe, amibe nem akart. A testvére pénzzel tartozott egy férfinek (aki mellesleg Keamy volt), nem fizetett eleget, ezért pórul járt. Nem halt meg, de közel jutott hozzá. Ezt követően a kétajtós szekrények rászálltak Sayidra. Még nem tudták, hogy ez mennyire rossz húzásnak bizonyult. Sayid helyre tette a srácokat és Keamy-t is. Kinyírta őket. Még ekkor összefutott Jinnel is.

Szóval Sayid nem akarta beleártani magát mások ügyeibe, de a személyes érzelmei hatására megtette azt, amit a szív megkövetelt. Mindebből nekem az jön le, hogy Mr. Jarrah nem rossz ember, csak folyton olyan helyzetbe hozzák, hogy cselekednie kell. Ez a későbbiekben még akár fontos is lehet.

A szigeten is zajlottak az események. A John Locke bőrébe bújt valaki közeledett a templom felé. A bent lévők meg is kapták az infókat, mivel Claire személyesen közölte velük. Lényeg, hogy Dogen megbízta Sayidot azzal, hogy ölje meg a férfit egy „mágikus késsel”.

Kb. annyira volt mágikus, mint egy darab sonka, így még csak meg sem sebesítette Locke papát. Végül Sayidot is az ujja köré csavarta a rejtélyes férfi, így barátunk a saját megérzésére hallgatott és döntött. Elvitt egy üzenetet a templom falai közé, ráadásul végzett Dogennel és segítőjével.

Innentől kezdve azt sugallták nekünk, hogy Sayid szívét elérte a sötétség, ezért ő már menthetetlen és a gonoszok oldalára állt végleg. Hogy ebből mennyi igaz, az még egy darabig úgysem derül ki. Én még mindig azt vallom, hogy szegényke csak a körülmények áldozata, aki legalább képes komoly döntéseket meghozni. Sajnálnám, ha csalódnom kellene a karakterben, mivel kezdettől fogva szimpatikus figurának és jó embernek tartottam.

Az epizód izgalmát maga az üzenet hordozta, mivel a Locke-nak kinéző valaki két lehetőséget adott. Vagy vele vagy ellene. Aki napnyugtáig (innen a cím) nem hagyja el a templomot és áll át hozzá, az meghal. Az ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. A fekete füst napnyugtakor valóban végzett mindenkivel (főszereplőinket kivéve), aki a templomban maradt.

Összességében egy kiváló epizódot láthattunk. Az eddigiektől kicsit eltérően több volt az akció és a kiélezett helyzet.

0

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről