A napokban ért vége a Lépéselőnyben (Leverage) harmadik szezonja a tengerentúlon. A készítők ismét kitettek magukért és egy nagyon szórakoztató és magas színvonalú évadot tálaltak elénk. Nem titok, hogy nekem egyik nagy kedvencem a sorozat, nem is tudok róla elfogulatlanul véleményt alkotni. Lássuk be, hogy a Leverage soha nem lesz igazán nagy produkció, nem fog milliókat megmozgatni, nem lesz tőle hangos a sajtó, de valamit nagyon tud: szórakoztatni.

Tovább...

Tetszik, hogy az évek alatt semmit sem veszített a varázsából. Nem akar több lenni annál, ami. Ez a stílus nagyon jól áll. Nem kell mindig véresen komolyan venni, könnyed szórakozásnak viszont utánozhatatlan. Valahogy mindig képes mosolyt csalni az arcomra, amit nagyon kevés sorozat tud elérni. Főleg folyamatosan.

Az állandóság egyik vezéralakja a széria, mivel gyakorlatilag ugyanazt kapjuk a pilot óta, ami itt is várt ránk. Mégsem unalmasak a részek, nem mondhatjuk, hogy ötlettelenségben szenvednének az írók.

Persze nem a sztori viszi a hátán ezt az alkotást, hanem a karakterek. Már többször dícsértem a színészeket, most sem lesz ez másképp, mert az ő teljesítményük határoz meg mindent. Engem mindig elvarázsolnak a hülyébbnél hülyébb szituációk, a poénok, a mondanivaló.

A harmadik évad picit más lett a többihez képest, kaptunk egy átívelő szálat, amit csak az utolsó részben tudtak kibogozni. Eddig inkább random részek váltották egymást, alig akadt összefüggő cselekmény, aminek megvolt az előnye és a hátránya egyaránt. Én személy szerint örültem neki, hogy valami súlyt adtak a történetnek és volt miért küzdeni.

Ettől függetlenül nem sok rész foglalkozott közvetlenül a főszállal, de akadtak olyan jelenetek, amelyek csak a fináléban nyertek értelmet. Számomra ez is pozitívum.

Szóval, új főellenséggel kerültek szembe hőseink, Damian Moreau személyében, akinek lebuktatása körül zajlott az egész évad. Érdekes, hogy a férfit csak 2 epizódban láthattuk, stílusosan a dupla évadzáróban. Nem is akárki testesítette meg eme galád gazembert, Goran Visnjic kapta a szerepet, akinek bizony nagyon jól állt mindez.

Maga az évad hozta a kötelező színvonalat, nem nagyon éreztem hullámzást, de kétségtelenül az utolsó néhány rész odatette magát, hogy kerekebb legyen minden. Kiemelném a 3x14-es részt, amely tipikus (kötelező) karácsonyi epizód lett. Nagyon jó hangulatot kölcsönzött az ünnepekhez, tényleg le a kalappal a készítők előtt.

Összességében egy szórakoztató és erős évadot hagytunk magunk mögött, amelyből remélem még jó sokat fogunk kapni a következő időszakban is. Szinte minden változatlan, aki eddig kedvelte a sorozatot, most sem fog panaszkodni. Aki pedig nem ismerné, annak bátran merem ajánlani Nate Ford és barátai kalandjait.