Ahogy gondoltam, ez a rész is eléggé tűrhetőnek bizonyult, az alaptörténet is többet haladt, mint az eddigi epizódok alatt összesen. Több karaktert is mélyebben, jobban megismerhettünk, akadtak érdekes események, szóval nem unatkozhattunk.

Megkezdődött a visszaszámlálás!

A fenti kijelentés több szempontból is igaz. Egyrészt lassan véget ér az évad, másrészt, meg mint tudjuk nem lesz több évad. A Keresőtől örök búcsút veszünk.
A második eresztés során számtalan logikátlan baromságot tapasztalhattunk a részekben, de most végre nem erre látunk példát. Darken Rahl ugye megszabadult a túlvilág béklyóitól és keményen kiszúrt Richardékkal. Eddig sok mindent meg lehetett tenni következmények nélkül, de most az Őriző felelősségre vonja szolgáját miért is tette, amit tett. Kiderül, hogy nagyon gonosz terve van…
Aztán persze, az epizód során az is megviláglik, hogy baromira nem tudhatjuk mit is akar valójában Rahl.
Ez még szolgálhat meglepetéssel.
Az előzőekben megtudtuk, hogy a tekercsre írtakat csak egy Fénylény fényénél lehet elolvasni.
El is indulnak e titokzatos jószágok erdeje felé, ám az addigra felégett pár d’harai által.
Egyetlen egy maradt életben, aki éppen terhes, de kizárólag egy másik helyszínen képes világra hozni utódait. Ekkor megjelenik Darken és ismételten belekényszeríti a csapatot egy nehéz alkuba.
Az utolsó Fénylény életéért cserébe a tekercset kéri.

Rahl végül csatlakozik a társasághoz, mivel ő lesz az egyetlen ember, aki tudja, mit kell tenni a Könnyek Kövével. Ennek köszönhetően szétválnak. Zedd a régebbi részekből megismert gondolatolvasó kisfiúért megy, míg Cara és Kahlan a Fénylényt viszik biztos helyre.
Ezalatt az Őriző ráuszítja a kifogyhatatlan Sötét Nővéreket a párosan utazó Rahl fivérekre, de mivel ez hatástalan maradt. Egy brutális erejű szolgáját küldi utánuk. Akinek a fél karja mágikus fémből van, ami képes rést nyitni az Alvilágba. Pedig arra csak az ordeni mágia képes, nem?
Na, mindegy ez a szolga sem túl eredményes, bírja vagy fél percig…
Rahl elég komolyan megsérült egy Dacra miatt, és haldokolni kezd és ennek köszönhetően elmond pár dolgot a testvérének magáról és az életéről. Fel is mordultam, hogy Panis Rahlról kiderült, hogy nem is volt rossz ember, de ha ugyanezt megcsinálják Darkennel is, akkor tényleg elmehet a fenébe a sorozat.
Mindent azért nem lehet már befogadni…

Ezzel párhuzamosan Kahlan sérülése miatt Cara kénytelen tovább vinni a haldokló Fénylényt.
Ez a rész volt talán a legjobb az epizód során, de lehet, hogy az egész második évadban is.
Cara ugyanis ismét megnyílt a nézőknek, beszélt az érzéseiről, komoly változások indultak meg ebben a karakterben. Pont ezért nem tetszik, amit a következő epizódban terveznek vele…
Az legalább olyan béna, felesleges, aljas és elcsépelt húzás lesz, mint amit az Új Keresővel csináltak.
A rész végére Rahl nem hazudtolja meg önmagát, és bár a hirtelen feltűnő Zedd és Renn meggyógyították és kiolvasták a fejéből a gondolatait, fogja magát és lelép.
Vajon honnan a fenéből tudják mindig, hogy hol találják meg egymást?
Mindegy, a lényeg, hogy egy remek kis rész volt, ami végre tovább göngyölítette a történetet, már-már látni a végkifejletet. Két szereplőt is jobban megismerhettünk (Cara és Rahl) lemészároltunk egy újabb adag vörös fátylas nőszemélyt, kaptunk egy két ötletet, hogy vajon mi lesz itt a folytatásban.