Megvallva az őszintét, én nem láttam a 78-as klasszikust, amit sokan elsőrangúnak, mások meg hátborzongatóan gagyinak tartanak. Ebben nem tudok állást foglalni, de az tuti, hogy a feldolgozás nem lett igazán jó film. Kezdésként, ott van a rendező személye: Steven R. Monroe.
E becses úriember olyan filmtörténeti alapművekkel és mérföldkövekkel tette le a névjegyét, mint az Ogre – Halott város [4.0], Jabberwock [3.9], Mongolian Death Worm [3.6], Wyvern [5.0], Ice Twisters [4.1] – a zárójeles értékek az IMDB értékelések átlaga. Jól látható, hogy nem tartozik a világmegváltó rendezők sorába, munkáságát főként ilyesmi alkotások fémjelzik.
Ezen túlmenően viszont be kell ismerni, hogy a Köpök a sírodra egy komolyabb film, egy jobb B-mozi minőségét simán eléri, a fő gond vele, hogy unalmas, kiszámítható, horror szinten közönséges darab.

Jól elkülöníthetően két részre osztható:
1. A főhősnő bántalmazása, a nemi erőszak.
2. A főhősnő rafinált kínzásokkal tarkított bosszúállása.

Ennyit tud felmutatni a film, se többet, se kevesebbet. Szerény véleményem szerint ez iszonyú kevés, de ha ez van, akkor nincs mese.
Csinos főszereplőnőnket, az áldozatot, majd bosszú angyalt, Sarah Butler keltette életre, nem is ügyetlenül, bár a „megtörés” utáni viselkedése számomra már kissé erőltetetten és hiteltelenül hatott.
A bevezetés annyi, hogy ez a szép, fiatal nő vidékre érkezik, hogy könyvén dolgozhasson – mivel író a szentem. Egyedül költözik be egy hangulatos viskóba a rengetegben, ám jelenléte felkelti a helyi tahók érdeklődését. Ekkor jönnek az unalomig ismételt paranoid jelenetek. Forgolódás, nézelődés, mint ha valaki figyelné, stb. A négy srác, közülük egy szellemileg visszamaradott, megkörnyékezik a lányt és sajátos udvarlási szertartásba kezdenek, mely során változatos tippekkel gazdagítják a férfiak „Hogyan tegyük a szépet egy nőnek” repertoárját illetően. Akad itt köpködés, káromkodás, megalázás, majd nemi erőszak, egyéb kegyetlenkedés. Egy nő számára iszonyatos eseményt vásári és olcsó horror klisévé alacsonyítanak, feleslegesen elnyújtott megalázásokkal, röhejesbe átcsapó nemi erőszakkal.

Ám a félénk kislány megszökik fogva tartóitól és súlyos idegösszeomlása után, bosszút áll a kegyetlen barmokon.
Innentől kezdve az eddig is terjengős produkció csak még inkább azzá válik, mi több hiteltelenné, hatásvadásszá, unalmassá és nevetségessé.
Nem túl hízelgő felsorolás, de így van, hiszen az egyszálbélű főhősnő sorban elrendezi a neki ártó férfiakat. Na, persze nem kézitusában…

A mozi:
- Hiteltelen, mert egy nő, aki komoly traumát élt át, nem fog leleményes kínzásokkal bosszút állni, miközben halk, ördögi hangon sokkolja az áldozatait. A hősnő attitűdjének változása talán túl éles, mint ahogy a film két része közti elválasztó vonal is túlsággal jól látható.
- Hatásvadász, mert a nő bosszúhadjáratának eszközei a megszokott horrorokat idéző kínzásokat idézik fel, melyeket olyan lelemény jellemez, amit egy megrázkódtatást átélt városi nő gondolataiban aligha merülhetnek fel egy ilyen szituációban. Amellett, hogy túlzóak, véresek és brutálisak.
- Unalmas, mert ezt már számtalanszor láttuk. Semmi eredetiség, minden egy kiszámítható úton halad, minden pont olyan, mint más filmekben, csak még el is nyújtották, gondolom hogy hangsúlyossá tegyék. Nem jött össze…
- Nevetséges, mert ha mindezt összevetjük, már akkor is egy olcsó, súlytalan alkotás képe merevedik ki előttünk, erre még rátesz pár lapáttal a filmben elhangzó dumák, a hiteltelen jelenetek, a kohézió hiánya, továbbá, hogy 2010-ben azt hitték, ezt el lehet adni az embereknek.

Azt hiszem ennyiből is egyértelmű, hogy a Köpök a sírodra újragondolása nem lett túl erős.
Eredetiség nuku - Na, persze remake-ről lévén szó ez nem is annyira elvárható.
Izgalom egy pillanatig nem környékezett meg, miközben végignéztem egy unásig ismert klisékből összetákolt másodvonalbeli alkotást, mely közönséges vérpancsolássá alacsonyítja le a nemi erőszak témáját.