Kern Andrásról eddig (vagy inkább mindig is) tudtam, hogy remek színész és szinte bármilyen karakter jellemvonásait magára tudja húzni. Ezt bizonyítja a Halálkeringő is, melyben egy nyugalmazott (?) kissé alkoholista rendőrt alakít, Rustyt. A Halálkeringő Köves Krisztián rendező első nagyjátékfilmje, de nagyon remélem, hogy nem az utolsó! A film másik főszereplője, Dobó Kata, aki azt hiszem az évek folyamán érett színésznővé vált. Hol van már az a vöröshajú lány, aki a Miniszter félre lépben villantott... Mostanra azt gondolom, hogy nincs szüksége arra, hogy levetkőzzön. Anélkül is feltudja hívni magára a figyelmet (lásd Szabadság, szerelem vagy Csak szex és más semmi). Ebben a thrillerben egy borzasztóan szétcsúszott (drog és alkohol problémákkal küzdő), rossz házasságban élő, de éppen kisbabát váró nőt alakít, Elzát.

Elza egy rettentően lepukkant, koszos, romos szobában tér magához. Iszonyúan fáj minden porcikája, és nem emlékszik semmire az előző estéből. Az asztalon kokaincsíkok, whiskeys üvegek. A vállán hatalmas seb éktelenkedik, egy véres babruha van a kezében. Ezekből úgy sejlik, hogy Elzának elég kemény éjszakja volt... De ez még semmi.

A konyhába kitámolyogva apjával, Rustyval találja szembe magát, akivel évek óta nem találkozott. A férfi éppen reggelit készít. Elza fejében elpattan egy ideg és fegyvert fog apjára, követeli, hogy azonnal tűnjön el a lakásából. De ez nem lehetséges. Apja leülteti és hosszan beszél vele, ezekből a beszélgetésekből ismerjük meg őket kettőjüket. Innen tudjuk meg, hogy Elza házassága (egy harmadik fél miatt) tönkre ment, hogy a nő már nem dolgozik rendőrként, és szép lassan kiderülnek az éjszaka történt dolgok is. Ezekről nem írok, mert akkor lespoilerezném az egész sztorit.

A film több ponton is váratlan fordulatot hoz, ahogyan egy jó thrillerhez illik. A vége elképesztő lett, vérfagyasztó. Egyszerre drámai, költői és lélegzetelállító. Le a kalappal Köves Krisztián és a stáb előtt, csak remélni tudom, hogy az elkövetkező években egyre több ilyen színvonalú magyar filmet látunk majd! Különösen felhívnám a figyelmet a képi megoldásokra, amik szinte egyediek a magyar filmtörténetben. Eddig ilyen jellegű filmet csak hollywood-i, vagy európai filmekben láthattunk... De még egyszer leszögezném, hogy a Halálkeringőt azoknak ajánlom, akik szeretik a kicsit elvontabb filmeket, emellett pedig erős idegeik vannak!