Perry már nem mai gyerek és ismerjük be a Jóbarátok sikere és befejezése után ő se nagyon tudott megkapaszkodni a Tv-és világban. Volt pár próbálkozása (több-kevesebb sikerrel) a filmek terén is, de nagy áttörést nem tudott elérni. Sajnos nem tudta elkerülni a Chandler karakterével járó skatulyát.
A Mr. Sunshine-nal sem járt sikerrel, 13 epizód után megköszönték szépen a munkáját, de most a Go On-nal esetleg kiugorhat, bár én sok reményt nem táplálnék a helyében.

Az első gond a téma, mely szerint Perry egy Ryan King nevezetű, neves rádiós műsorvezetőt alakít, aki nem régiben súlyos traumán ment keresztül.
Elvesztette szeretett feleségét, akinek hiányát úgy kívánja feldolgozni, hogy nem vesz róla tudomást és a munkájába temetkezik. Illetve csak temetkezne, mivel főnökei nem hagyják, és arra kötelezik, hogy csoportterápiára járjon.
Természetesen főszereplőnknek ehhez nem füllik a foga, de muszájból beleegyezik és járni kezd a foglalkozásokra. Ryan mindent poénra vesz
– részben így birkózik meg a tragédiával – és sajátos stílusával felborítja a gyógyítónak szánt beszélgetéseket. Jól kijön a társaival, akiket szintén valamiféle veszteség ért, nem is derül ki mindenkiről, hogy pontosan miért is jár a csoportba, de mindenki valamilyen fájdalmat dédelget a lelkében.
Ryan szabados stílusa miatt összetűzésbe kerül a terápia vezetőjével, akinek ­így első ránézésre, szintén van valami problémája.
És megeszem a klaviatúrámat, ha nem fognak érzelmek szövődni közte és a Perry karaktere között.

Főhősünk nehezen tud beilleszkedni a csoportba, eleinte kézzel-lábbal hadakozik is ellene, majd rádöbben, hogy szüksége van ezekre a találkozókra.
Perry mellett még olyan színészek és színésznők kaptak szerepet, mint Bill Cobbs, vagy Julie White, John Cho, Laura Benanti és Brett Grelman. Sőt még az amerikai focis körökben mozgó egyének Terrell Owenst is láthatták. Azt hiszem meg fog fordulni a sorozatban pár ismert sport ikon.

A téma meredek, ahogy azt már említettem. Emberi veszteségek köré, vagy azokból vígjáték sorozatot felépíteni nem tudom mennyire nyerő ötlet. Arról nem beszélve, hogy poénok terén sem varázsol el a széria. Perry ugyan jól hozza a figuráját, elvégre vele kell eladni az egészet, de ez lehet, hogy kevés lesz.
Nem tudom, mennyi vicces helyzetet lehet ebbe belesűríteni.
Egyedül arra látok reális esélyt, hogy esetleg megtalálják a dráma és a humor közti kényes egyensúlyt és a többi szereplő felnő Perry-hez. Amennyiben ez nem történik meg, én nem látom a sorozat jövőjét.
Mindettől függetlenül a pilot nem volt vészes, nem tipikus komédia, amiben repkednek a poénok és a gegek, komolyabbra veszik a figurát és a viccek inkább oldószerként funkcionálnak, amik oldják kicsit a tragédiák okozta feszültséget. Van esély a sikerre, de ahhoz többet kell mutatni.
Én azt hiszem megadom a lehetőséget a folytatásnak és a megtekintem a második részt.