A különböző forrásokból már előre tudhattuk, hogy ezt a részt Robert J. Sawyer írta, akinek nevéhez fűződik az egész FlashForward mitológia megalkotása. Igazság szerint kicsit többet vártam az epizódtól, túlságosan „nyugisra” vették a figurát. Ettől függetlenül még mindig az idei évad egyik legkellemesebb meglepetésének tartom a sorozatot.

Azzal kezdeném, hogy az ABC korántsem elégedett a széria népszerűségével, ezért sajnos erősen kétségessé vált, hogy lesz-e második évad. A helyzetet nehezíti, hogy a befolyásosabb kritikusok sincsenek elájulva a produkciótól. Egyes hírportálokon olyanokat cikkeznek, hogy már csak a legvérmesebb rajongók tartanak ki a sorozat mellett. Véleményem szerint itt még nem tartunk, sőt a FlashForward közel sem nevezhető rossznak. Az nem kérdés, hogy rosszul áll a folytatás szénája, mert Amerikában alig nézik a sorozatot, ellenben a nemzetközi eladások jobbak a vártnál. Szóval, ha a csatorna következetes, akkor hagyja kibontakozni a történetet a második évaddal, lehet hogy nem fog annyi nézőt leültetni a tévé elé a tengerentúlon, de mégis eladhatóvá válik más helyeken, köztük Magyarországon is.

Még annyi adalék infót hadd áruljak el, hogy az első évad befejezéseként nem egyetlen rész készült el, hanem kettő. Az egyik arra az esetre, ha kaszálnák a sorozatot, a másik pedig akkor menne adásba, ha az ABC berendelné a következő szezont. Ebből is látszik, hogy a FlashForward komoly bajban van.

Tovább...

Hogy a mostani részről is essen néhány szó, elmondható, hogy többet foglalkoztak a mitológiai háttérrel, mint a történet előreléptetésével.

Lényegében két fronton zajlottak az események. Az egyikben Mark, Simon és Lloyd voltak a főszereplők, de inkább az imént említett két úriember. Simon ráakadt elrabolt húgára, de nem olyan körülmények között, mint amit szeretett volna. A lány még mindig bajban volt és egyértelművé tették a fiatal fizikus számára, hogy vagy elhozza azt a bizonyos gyűrűt az FBI-tól vagy megölik a testvérét.

Simon segítséget kért Mark-tól, de mivel nem volt teljesen őszinte, így mindenkinek nagy árat kellett fizetnie. Annabelle végül meglett, de ekkorra már Simon kezében volt a gyűrű. A férfi le is lépett az eszközzel, ezzel nem lopta be magát a szövetségiek szívébe. Végül arra is rájöttek a zsaruk, hogy Simon Campos nem más, mint a zéró gyanúsított, akire már a kezdet kezdete óta vadásztak.

Ezek voltak az izgalmasabb részek, most jöjjenek a tanulságosabbak.

Demetri és Fiona Banks voltak reflektorfényben, mégpedig azért, mert valaki elkezdte gyilkolászni azon személyeket, akiknek már halottnak kéne lenniük, közben pedig élik világukat. A készítők rávilágítottak arra a tényre, hogy az univerzum nem kegyelmez senkinek és a halált nem lehet átverni. Ha valakinek az volt megírva a nagy könyvben, hogy elpatkol, akkor az így vagy úgy, de be fog következni. Ez szívás, főleg Noh ügynök számára. Lényeg, hogy a végső állomásodi alatt mindenki tanult valamit és ezentúl Demetri is valószínűleg jobban néz majd a lába elé.

Összességében nem volt annyira lendületes epizód, mint amiket megszoktunk, mégis tökéletesen illeszkedik a FlashForward gépezetbe, amely belopta már magát annyi néző szívébe, igazán sajnálnám, hogy nélküli indulna a jövő szeptember.