Az egészben a legrosszabb, hogy még mindig hitegetnek a készítők. Nagyjából hat éve ezt csinálják. Elképesztő, hogy mennyire kiszámítható minden húzás. Szinte már mini Doktor House érzésem van. Belenyúlnak valamibe, alapjaiban rengetik meg saját művüket, két résszel később kihátrálnak az egészből és minden megy úgy, mint azelőtt. És most ugyanezt csinálják.

A mostani epizód talán kicsit hígabb trágya volt az előző néhányhoz képest. Jól szórakoztam rajta, lekötött, de attól még bűn rossz. Minden szereplő második szava az, hogy Hannah McKay. Annyira központi figurává vált a szőkeség, amennyire csak lehet.

Aztán ott van Quinn nyomozó magánélete vegyítve rendőri teendőivel, ami odáig süllyedt, hogy a lehető legkisebb mértékben sem érdekel. Ez a szál a tökéletes mellényúlás mintapéldája.

Ami igazán kecsegtető az LaGuerta nyomozása, ami már szinte rögeszmévé vált. Biztos benne, hogy Dexter Morgan a Mészáros. Szépen csapdát is állít a férfinak, amibe hősünk idióta módon belesétál. De komolyan, mikor lett Dexter ennyire idióta? Szabadlábra helyezik az édesanyja gyilkosát, aki másnap eltűnik. Ez egyáltalán nem vall egy hidegvérű, mindig következetes sorozatgyilkosra. Hihetetlen.

LaGuerta borzasztó jó nyomon halad, nem akarok lelőni semmilyen poént, de a finálé előzetese magáért beszél. Ettől függetlenül még mindig van visszaugrási pont a történetben, ami lehetővé tenné a kedves írók számára, hogy annulláljanak mindent. Tény, hogy Dexter most elég nagy szarban van. Még mindig bíznék valami nagy drámában, valami igazi változásban, valami pluszban.

Összességében maga a rész egész jó volt, egy erős évad közepi epizódnak el is menne, de finálé felvezetésnek rém gyenge. Ahogyan az egész évad megfelelő színvonala, úgy a zárást megelőző tűkön ülés is elmarad. Nagy kár, pedig olyan jól indult.