Igazi szezonnyitó hangulatot varázsoltak nekünk az alkotók. Minden a szokásos módon indult. Adott egy elítélt fegyenc, ráadásul a rosszabbik fajtából, akinek eszébe ötlött, hogy milyen frankó lenne megszökni. Kapott is az alkalmon és meglépett a börtönből. Hőseink egyből loholtak is utána. A férfi Damien Fontleroy. Barátkozzunk meg a nevével, mert hallani fogjuk még párszor. Az eset pikantériája, hogy a célszemélynek személyes kapcsolata van Lloyd barátunkkal. Maradjunk annyiban, hogy kettejük viszonya nem felhőtlen.

Eközben Charlie érdekes ajánlatot kap. Előléptetésre számíthat, távol a terepmunkától és még távolabb az egységtől. Tudjuk ugye, hogy a színes bőrű marsallnak nincs rendben a szíve. Logikus döntés lenne a váltás, ám ő mégis vacillál.

Kissé feszültté válik a hangulat az egységen belül. A fegyencek hamar tudomást szereznek Charlie esetleges távozásáról, ami nagyon nem tetszik nekik. De az ügyön dolgozni kell, nem lankadhat a figyelmük.

Miután Damien kiszagolja, hogy Lloyd is a banda tagja, akik vadásznak rá elkezd üzengetni a dokinak. Kettejük páros tánca külön kiemelendő. Ahogy haladunk előre a történetben hőseink nyomra akadnak. Kihasználják, hogy egy tíz éve elítélt ember aligha tudja mi az a Gps. Kifejezetten ötletes megoldás volt ez.

A fináléban megtörténik a fent említett mondat. Charlie húzza a legrövidebbet, Damien végez vele és meglép. Mire a többiek odaérnek már nincs mit tenni, rövid drámázás után Charlie a mennybe távozik.

Érdekes és egyben merész írói döntés volt ez. Bár nem tudom, hogy Laz Alonso akart-e kiszállni a sorozatból vagy a készítők rakták ki, mégis adott egyfajta új lendületet a sorozatnak. Habár kifejezetten kedveltem a karakterét, most lehetőség nyílik a vérfrissítésre. Plusz vegyük hozzá azt is, hogy főszálat kapott a sorozat azzal, hogy Damien szabadon kószál. Ha ügyesen csavargatják a szálakat egészen érdekes évadra van kilátás.