Végre eljött az évadkezdés és nagy meglepetést okozott a széria, hiszen olyan duplaepizóddal indítottak, ami nagyon gyilkos volt poénok terén. Egyrészt megőrizte az oly sokszor emlegetett új irányvonalat, (párkapcsolatok) de emellett visszakacsintgattak a régi évadok tréfa terméseihez is.

Howard és Raj ismét hozták a magukét, – szó szerint, mint régen – míg Sheldon újszerű kapcsolatba kezdett Penny-vel, viszont minden más maradt a régiben.
Remekül bánnak a szériával, ez kétségtelen.
Jó érzékkel hozzák az epizódokat, még ha észre is vehetünk némi ismétlődő mintát bennük, és fejlesztik a karaktereket.

Az első részben Penny és Sheldon kerül előtérbe, akik Leonard távolléte alatt (aki egy kutatóútra ment) közelebb kerültek egymáshoz.
És ez oltári poén garmadát eredményezett.
Ha ezt a két szereplőt összeengedik az általában jól szokott elsülni és ezúttal még annál is jobb volt.
Mondhatnám, hogy csak az absztinens időszak miatt értékelődött fel bennem a kezdés, de ez nem lenne igaz, mert vétek lenne csökkenteni a dupla epizód erényeit.

Leonard is hozza a ráépített poénokat, de főleg a Penny-Sheldon páros brillírozik – az elméleti fizikus figurája megnyílik, ami újszerű a karakterrel kapcsolatban. Lényegében az a szereplő változik, akiről ezt nem várnánk, nem is szükséges és talán képtelen is. De a készítők még ezt is kordában tudják tartani és remek gegeket hoznak ki a helyzetekből.

A másik szálon pedig a Howard-Raj páros alkot, az első részben még visszafogottan (majd a második részben szabadulnak el) és inkább Raj viszi a prímet. A srác szétment barátnőjével, Lucy-val és még nem tudta teljesen feldolgozni a lány hiányát. Viszont hatalmas fejlődés állt be, hiszen már alkohol nélkül is képes a nőnemű lényekkel kommunikálni. De azért ezzel még nem javult a helyzete, mivel az is számít ezekben a helyzetekben, hogy mit mondunk. :D

Ezúttal viszont akad egy harmadik, kevésbé jelentős szálunk is, ami viszont nem tart sokáig.
Bernie és Amy közös neurológiai konferenciára mennek, ahol egy kicsit csajosabb vonalat kapunk, ám a végére igen meglepő és egyben vicces megállapításra jutnak férjekkel és barátokkal kapcsolatban... :D

A második részben már Leonard is hazatér, de ezt nem mondja meg legjobb barátjának, Sheldonnak, amiből aztán lesz ám bonyodalom jócskán. Ebből is számtalan jobbnál jobb, erős poént hoznak ki, a készítők igazán elemükben voltak, amikor felkészültek az első két epizódra, mert amit a másik szálon a két srác, Raj és Howard művel, az valami katartikus, ráadásul visszanyúl a régi évadok poénjaihoz, amivel kettejük szoros barátságát figurázták ki. Ehhez persze kell némi ösztrogén tartalmú krém is... :D

Na, de elég ennyi ömlengés! Az évadkezdés önmagáért beszél. A rajongók biztosan nem csalódtak – még a tavalyi kezdésnél is jobb volt az idei. Biztosan lesz visszaesés, bár én azt sem bánom, hogy ha a továbbiak gyengébbek lesznek, mert az első két epizód olyan magasra tette a lécet, hogy a rosszabb is remek lesz.
Ráadásul a szemfülesebb nézők észrevehettek egy fontos és előremutató, pozitív dolgot a részek során.
Még pedig azt, hogy a színészek egyszer-egyszer elmosolyogták magukat, ami egyfelől nem profi ugyan, viszont annyira őszinte és bensőséges, hogy közelebb hozza a szériát a szívünkhöz.
Illetve ebből látszik, hogy még élvezik a munkát, nem fásultak hat év után sem, ami egy nagyon jó jel, mert azt jelenti, hogy még sokáig – már ha a széria hozza a nézettséget (és ugye, hozza!) – láthatjuk a humor nagy durranását. Izgalommal tekintek az új évadra, várom a folytatást!