The Big Bang Theory – Félúton…

Ahogy az tőlem megszokott, megint jócskán elmaradtam a helyzetjelentésekkel, de mivel hamarosan folytatódik a szezon (Végre!) én is erőt vettem magamon és összeszedtem miről is érdemes írni röpke 11 epizód alatt, – mínusz az első két rész – mert azért ennyiszer 21 perc alatt számtalan dolog történt szívünknek oly kedves szereplőinkkel.

Igen, többször szót emeltem, hogy a mostani Big Bang Theory már nem olyan, mint a régi, ez valakinek vagy tetszik, vagy nem. Illetve, ha az én esetemet vesszük, akkor vagy megkedveli, vagy nem.
Nekem sikerült megszoknom az új stílust és megláttam benne a perspektívát is, hiszen most már odafigyelnek arra is, hogy szereplőink valahová haladjanak is. Nem csupán a nézők szórakoztatásának eszközei, életük is van.
Ennek legfeltűnőbb ismertetőjegye a párkapcsolatok kiemelése, mondhatni központivá tétele. Az ötödik évadban ez még erőteljesebben domborodik elő.

Az évadkezdő duplázás után a széria szerencsére végig tartja a színvonalat – ami sokak szerint csupán önmaga ismétlése, de ez nem így van. Persze akadtak olyan epizódok, amik gyengébben teljesítettek, (pl. a szünet előtti utolsó, 11-gyes) vagy a sztorijukból többet is ki lehetett volna hozni, de azokban is meg volt a kellő mennyiségű móka.
Az első két epizód remekül vette fel a fonalat egy olyan évadzárás után, ami gyökeresen megváltoztathatta volna a sorozatot, amelynek a továbbiakra komoly hatással kellene lennie – Penny és Raj afférja.
De ez nincs így, és ennek hiánya negatívum, bár még hosszú az évad.
A folytatásban rögtön megpróbálkoztak valami hasonlóval, hiszen ha rövid időre is, – és nem komolyan - de összehozták Amy-t és Leonardöt. Persze ne gondoljunk rosszra, sheldonikus neurobiológus egyértelműen a nyúlánk elméleti fizikus síkján mozog.
Ám Sheldon olyan érzelmeket mutat fel, – na, és persze viselkedést :D – amiről eddig váltig állította és a néző is azt hitte, hogy idegen tőle.
Az egy dolog, hogy féltékeny, de elmegy ennél még messzebbre is. Amit Amy és Stuart randiján művel az valami elképesztően parádés… :D
És mindez odáig vezet, hogy Sheldon előrukkol a Párkapcsolati Szerződéssel, hiszen hivatalosan is „barát” és „barátnő” a két karakter a továbbiakban.
Ezzel egyébként a „széria álompárja” cím nem került veszélybe, hiszen azt kétségtelenül Bernie és Howie birtokolja. Az ő kapcsolatuk az eddigi legkomolyabb – elvégre már jegyben járnak – és az összeköltözésen, esküvőn, miegymáson agyalnak. Ez persze koránt sem megy ilyen egyszerűen, és ha még hozzáveszem, hogy Howard még az űrbe is fel fog menni, akkor teljes a cirkusz Wolowitzéknál.
Valahogy, mintha e két szereplő jobban középpontban lenne, de legalább is több szerepet kapnak. Egyedül azt sajnálom, hogy a jó, öreg „Creepy Howard” már nem látható többet…
Bernadette észre sem veszi, mennyire hasonlít Howard anyjára. Irdatlan poén, amikor ez az aprócska kis nő, olyan rekedtes hangon beszél, ahogy Carol Ann Susi.

Leonard részéről meg ugye ott van Priya, aki visszaköltözött Indiába és távkapcsolatuk nem alakul olyan jól, ahogy azt hitték. A fiú is kísértésbe esik, a lány is, majd a fizikus Penny-nél próbál vigasztalódni (na, nem úgy!) és tanácsot kérni. Ez sem akármilyen párbeszéd… :D
Ám e két karakter között ismét kezd formálódni valami, hiszen az egész kilencedik epizódot nekik szánták – meg Sheldon kék szarkájának :D.
Együtt mentek moziba, féltékenykedtek egymásra és határozottan az az érzésem, hogy a készítők ismét össze fogják hozni őket.

Az egyetlen magányos karakter csóri Raj, akinek már több mint 30 rész óta szurkolok, hogy végre összejöjjön neki valami.
Erre már rögtön a 4. epizódban sor is kerül, de nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy azt reméltem. De leginkább nem úgy, ahogy Raj…
Azt hiszem, éppen ideje lenne neki is beújítani egy állandó, vagy viszonylag állandó – esetleg indiai :D – szereplőt, aki nem mellesleg az ellentétes nem tagja.

Ezen túl, komoly változás, hogy egyre többször követhetjük nyomon „csak” a lányokat.
Nem csupán „kísérőjelenségek”, hanem valódi, cselekvő, önálló karakterekké váltak. Főleg Bernie esküvői előkészületeivel foglalatoskodnak, de jótékonykodnak is, (:D) továbbá Twistereznek, stb.
Persze ért csalódás is az évad során, még pedig, hogy Will Wheaton, Sheldon ősellensége békejobbot nyújtott. És összebarátkoztak. Hol maradnak a gyűlölködő szívatások, a szópárbajok, a kettejük közti feszültség? Remélem ez csak valami előjáték Wheaton epikusan „gonosz” tréfájához.

És ha már szívatás, akkor ennek apropóján mindenképpen meg kell említeni a kifejezetten jó és új, halloweeni epizódot, amiben Sheldonnak elég rosszul ment a sora. :D
A lényeg, hogy a széria nem siklott ki és remélhetőleg csak tovább gazdagszik mind poénokban, mind szereplőkben (elvégre hamarosan Bernie anyjának is meg kellene lassan jelennie), hiszen ha a képregény boltban helyettesítő srácból ekkora poént bírtak csinálni, (nekem a kedvencem volt az évad során, az cirka képernyőn töltött idő odaver keményen :D) akkor milyen potenciál lehet egy-két új karakterben. Brent Spiner (ex-Start Trek) megjelenése is jól sikerült a szériában és remélhetőleg még látjuk, – de hol van Nimoy? – de pár régi karakter is felbukkanhatna (Kripke, Leslie, Beverly).
Reméljük ebben a szellemben kapjuk a folytatást, amit azért néha-néha feldobnak valamivel, ami felkavarja kissé az állóvizet.

0

Új hozzászólás beküldése

A mező tartalma nem nyilvános.

További információ a formázási lehetőségekről