A 2009-es év egyik legjobban várt filmjét alkotta meg James Cameron rendező. Olyan mozit hozott össze, amely láttán mindenki felkapja a fejét.

Minden elismerésem. A film pont olyan, amilyennek lennie kell. Magával ragadó, lendületes, hangulatos, kerek egész. Régen láttam már igazán jó mozit, kétségtelenül az Avatar ezek közé tartozik.

Valószínűleg, ha nagyon beleásnánk magunkat, akkor találnánk pár logikátlanságot és hibát, de ha azt nézzük, hogy mennyire szórakoztató, akkor szinte tökéletes.

Folytatás itt...

Pandora egy fantasztikus hely. Egy bolygó, amelyet átjár az élet. Úgy képzeljük el, mint egy óriási erdőt. Az itt élők békében megférnek egymással. Szinte idilli környezetnek tűnik.

Ahogy lenni szokott, semmi sem tart örökké. Megjelennek az emberek, hogy elvegyék, ami nekik kell. Ez nem más, mint egy föld alatt található ásvány, amely rengeteget ér. A probléma, hogy a bennszülött humanoidok „fővárosa” alatt található a legtöbb belőle.

A bolygó urai a na'vi nevű faj, akik törzsszövetségben élnek, harmóniában a természettel. Emberszerűek, de sokban különböznek.

Az egész alapszituáció hasonlít a spanyol konkvisztádorok megjelenésére az újvilágban és összetűzéseikre az indiánokkal. Annyi a különbség, hogy ez egy másik bolygón zajlik.

A legfantasztikusabb, hogy James Cameronék nem csak egy bolygót és egy  fajt találtak ki, hanem egy egész élővilágot. Többféle különös és érdekes növénnyel és állattal ismerkedhetünk meg, amelyek mindegyikének megvan a maga szerepköre, funkciója. A film látványvilága olyan hangulatot teremt, amely utánozhatatlan.

Főszereplőnk Jake Sully, akit Sam Worthington kelt életre. A Terminator óta nagyon kedvelem őt, most is jó alakítást kaptunk tőle. Szóval Jake egy veterán katona, aki tolószékben tengeti mindennapjait. Egy szerencsétlen véletlen folytán ikertestvére életét veszti, ezért őt kérik fel az Avatar programba való beugráshoz.

Maga a program abból áll, hogy Jake egy gépezet segítségével összekapcsolódik egy mesterségesen kifejlesztett na'vi testtel. Ő irányít, a test engedelmeskedik. Cél, hogy beépüljön a törzsbe és rábeszélje őket, hogy költözzenek el, különben a katonák kiirtják őket.

A két és félórás film fele azzal megy el, hogy bemutatják a bennszülötteket és Jake kálváriáját, hogy beilleszkedjen közéjük. Itt is megfigyelhető, hogy aprólékosan ki van dolgozva a na'vik és az élővilág összhangja.

A bonyodalom akkor kezdődik, amikor a hadsereg már nem tud várni a program sikerére és saját kezükbe veszik az irányítást. Összehangolt támadást indítanak a falu ellen. Ekkorra már hőseink kis csoportja nagyon megszerette a na'vikat. A Sigourney Weaver által alakított Dr. Grace Augustine a program vezetője. Az idősödő színésznő játéka és karaktere szimpatikus, szerethető. Kezdetben ki nem állhatja Jake-et, mert amatőrként ugrik be avatarnak testvére helyett. Michelle Rodriguez és Joel Moore is fontos szerepet kapnak a filmben, de a lényeg Jake-re összpontosul.

Páholyból figyelhetjük ő és egy Neytiri nevű bennszülött lány kialakuló kötelékét. Ritka esetek egyike, amikor helyesnek tartom, hogy egy sci-fi moziba szerelmi szálat csempésznek, ebben az esetben a történet javára vált.

Az utolsó harmad a harcról szól. A látványra itt sem lehet panasz. Remekül kidolgozott csatajelenetek mutatják meg a film igazi erejét. Láthatjuk, hogy a gyenge fegyverzetű na'vik hogyan veszik fel a harcot az elnyomókkal szemben és védik meg otthonukat.

A vége maradjon titkok.

Összességében egy remekül sikerült sci-fi. Nagyon nehéz olyan hangulatot teremteni egy filmben, ami elvarázsolja a nézőt. Itt maximálisan sikerült. Két és fél órára az ember megszabadul a mindennapi gondoktól, problémáktól és ez felbecsülhetetlen.