American Horror Story: Coven 3x10 - The Magical Delights of Stevie Nicks
Sokat mondó információ, hogy nem olyan rég köszönt el az American Horror Story, hogy átaludja az ünnepeket, de én alig emlékeztem az új rész kezdésénél, hogy hol is tartottunk. Ez az évad sokkal másabb, mint az eddigiek. Sok rajongóban biztosak kettős érzelmek fogalmazódnak meg. A legnagyobb probléma, hogy még mindig nem látom, hogy haladnánk bárhová is.
Hihetetlen, hogy mennyi fontos drámai pillanatot csináltak vissza az alkotók néhány résszel később. Elvesztette a történet a súlyát. Most már szinte bárki visszahozható a halálból, akit nem hamvasztottak el. Az ezt megelőző évadokban az volt a legjobb, hogy bárki bármikor beadhatta a kulcsot, mivel a következő szezonban úgyis teljesen más szerepet kap.
A másik gond, hogy a készítők nem tudnak mit kezdeni a karakterekkel. Valamilyen kibontakozást vártam volna így a vége felé, valami összefonódást, valami kapcsolatot. Ehelyett sok szereplőt jegeltek a mostani epizódban. Se Kyle, se Delphine nem kapott játékidőt. Pedig mindkét karakter roppant érdekesnek tűnt az elején.
Az már az előző évadban is észrevehető volt, hogy sokmindenbe belenyúltak az írók, amivel később nem foglalkoztak eléggé, nem kaptak lezárást ezek a szálak. Van egy olyan érzésem, hogy most is több sebből fog vérezni a végjáték.
Jó pont viszont, hogy feltűnt a színen Lance Reddick, aki Papa Legbat keltette életre, aki egy elképesztő erejű woodoo démon/varázsló/akármi.
Egyébként ami a legjobban kiborít azok a női intrikák. Hihetetlen, hogy ennyi évszázadon keresztül fenn tudott maradni ez a koven, ha a boszorkák ennyire széthúznak. Mondjuk enyhén fejeztem ki magam, konkrétan kinyírják egymást, pedig nyakukon a baj. Kissé életszerűtlen.
Összességében az American Horror Story: Coven egy elég gyengécske résszel tért vissza.
Új hozzászólás beküldése